tag:blogger.com,1999:blog-77157206756668987802024-02-08T09:17:06.320+05:30දසදෙස සිසාරාදියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.comBlogger22125tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-40252334516354986312014-11-06T08:58:00.002+05:302014-11-06T08:58:39.692+05:30ටොරන්ට් ෆයිල් ඩිරෙක්ට් ඩවුන්ලෝඩ් කරන්න! සීමා නොමැතිව!! නොමිලේ!!!මෙම වෙබ් අඩවියේ මීට පෙර පළකල ලිපියක් හරහා ටොරන්ට් ෆයිල් ඩිරෙක්ට් ඩවුන්ලෝඩ් කලහැකි ක්රම හයක් ඉදිරිපත් කලා. නමුත් මේ වනවිට එයින් කීපයක්ම ක්රියා කරන්නේ නැහැ. දැන් කියන්න යන්නේ ඒ සියල්ලම අමතක කරන්න කියලයි. ඔව් ඒ සියල්ලම අමතක කරන්න. මෙම විෂයෙහි දැවැන්ත පෙරලියක් සිදුකරමින් නවතම වෙබ් අඩවියක් කරලියට පැමිණ තිබෙනවා. මේ ලිපිය ලියන්නේ එම වෙබ් අඩවිය පිළිබඳ කරුණු දැක්වීමටයි.<br />
<br />
වැඩි කතා නැතුව අපි වැඩේට බහිමු. මේ වෙබ් අඩවියේ නම වන්නේ Hive. මෙය තවම පවතින්නේ Beta තත්වයේ. එනම් පරීක්ෂණ තත්වයේ. මෙහෙම කිව්වම බයවෙන්න එපා. Beta මට්ටම කියන්නේ අවසාන පරීක්ෂණ මට්ටම. මෙහිදී කරන්නේ පාරිභෝගිකයා වෙත පරිභෝජනය කිරීමට ඉඩ ලබාදී ගුණ දොස් විමසා බැලීමයි.<br />
<br />
මෙම වෙබ් අඩවියේ ටොරන්ට් බාගත කිරීමට මෙන්ම නැරඹීමේ පහසුකමද සපයනවා කිසිම සීමාවක් නැතුව. Download වේගය UNLIMITED. මෙහෙම කිව්වට පොඩි පොඩි සීමා කීපයකුත් තියෙනවා.<br />
එනම්,<br />
<br />
<ul>
<li>එක් සතියක කාලයක් තුල මෙම වෙබ් අඩවියට Upload කලහැක්කේ 50GB දත්ත ප්රමාණයක් පමණයි.</li>
<li>20GB ට වඩා විශාල ෆයිල් Upload කල නොහැකියි.</li>
<li>එකම ටොරන්ට් ෆයීලයේ වීඩියෝ ෆයිල් එකකට වඩා වැඩි ගණනක් ඇත්නම් upload වන්නේ විශාලම වීඩියෝ ෆයිලය පමණයි.</li>
<li>එක් ටොරන්ට් ෆයිලයක් upload කිරීම සඳහා වෙන්කර ඇති කාලය පැය 4ක් පමණයි.</li>
</ul>
<div>
<br /></div>
<div>
දැන් බලමු කොහොමද මේ වෙබ් අඩවියේ account එකක් හදාගන්නේ කියලා.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
1.) මුලින්ම යන්න වෙබ් අඩවියට <a href="https://beta.hive.im/welcome/" target="_blank">Hive.im</a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
2.) පහළින් පෙන්නලා තියෙන ලින්ක් එක මත click කරන්න.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqYcUNWDkHFYEW_RIodQm1_jZR4b2CpnnXj2DE106PVVLaf_vHlz_dU4_15fNDMqyLqjSO8EPlS7hUqH0eM0RQp4XNoS4qHysReFeF_QGt8xABh5OdMsdasmVfEZwJCIGNt0gMYdqwv9Q/s1600/Capture1.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhqYcUNWDkHFYEW_RIodQm1_jZR4b2CpnnXj2DE106PVVLaf_vHlz_dU4_15fNDMqyLqjSO8EPlS7hUqH0eM0RQp4XNoS4qHysReFeF_QGt8xABh5OdMsdasmVfEZwJCIGNt0gMYdqwv9Q/s1600/Capture1.PNG" height="308" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
3.) එවිට මතුවෙන popup එකෙහි පෙන්වා ඇති button එක click කරන්න.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKk1gRU2QxbRAb2WtypDhdEO59u3trx7EFCOODSJuTm2P21bh4_XVKBUwdfexg0rNPktS_eauNRg2BrVDkZIO6_Xt02TCzdCOh1rgHzjNRM_IMAwRnibwR5NsT5mt9yWPxlqQvXzlk5Ug/s1600/Capture2.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKk1gRU2QxbRAb2WtypDhdEO59u3trx7EFCOODSJuTm2P21bh4_XVKBUwdfexg0rNPktS_eauNRg2BrVDkZIO6_Xt02TCzdCOh1rgHzjNRM_IMAwRnibwR5NsT5mt9yWPxlqQvXzlk5Ug/s1600/Capture2.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
4.) ඉන්පසුව පහළින් පෙන්වා ඇති ස්ථාන දෙකට නම ඇතුළත් කරන්න. මුල් නම සහ දෙවන නම. ඉන්පසුව ඊට පහළින් ඇති create a new account button එක click කරන්න.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi81C2lvPG6aoqlDLc5SliU5vZfAPl_8VWPGY6P8G-Oc9SsZyaVmUImVq5zBwESlw-k0zzRTgrntf0YJBlNUExPHE1E2qUmbmQkMkVifUO7n4gzjQrHOTnkzz_lUyoDZU5tI9hq6ETm1c0/s1600/Capture3.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi81C2lvPG6aoqlDLc5SliU5vZfAPl_8VWPGY6P8G-Oc9SsZyaVmUImVq5zBwESlw-k0zzRTgrntf0YJBlNUExPHE1E2qUmbmQkMkVifUO7n4gzjQrHOTnkzz_lUyoDZU5tI9hq6ETm1c0/s1600/Capture3.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
5.) ඉන්පසුව පහළින් පෙන්වා ඇති ස්ථාන දෙකට ඔබගේ ඊමේල් ලිපිනය සහ මෙම වෙබ් අඩවිය සඳහා ඔබ භාවිතා කරන password එක ලබාදෙන්න. මෙහිදී නිවරද්යතාවය ගැන සැළකිලිමත් වන්න. මන්ද මෙහි ඊමේල් ලිපිනය සහ password එක නැවත වතාවක් පරීක්ෂා වන්නේ නැති බැවින්. ඉන් පසුව පහළින් ඇති රවුම් button එක කර අවශ්ය කරන profile picture එක තෝරන්න. ඉන් පසුව create account button එක click කරන්න.</div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2vBn-uQcKT7O08I7XdzK_GAvT0CJnl5XbiWNPGpBT7K9yNaLASKV_H5cZnX2ASTrW2F476P45fWT78qvVIr6qLUPWXWyRvWo192T31HiYviOi5cy9xINcod3_3f4nhrwmdmdJFCJF2v0/s1600/Capture4.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj2vBn-uQcKT7O08I7XdzK_GAvT0CJnl5XbiWNPGpBT7K9yNaLASKV_H5cZnX2ASTrW2F476P45fWT78qvVIr6qLUPWXWyRvWo192T31HiYviOi5cy9xINcod3_3f4nhrwmdmdJFCJF2v0/s1600/Capture4.PNG" height="310" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
දැන් ඔබගේ account එක create කර අවසානයි. දැන් ඔබව මෙවැනි පිටුවකට යොමුවේවි.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMZKAaDOHK_bIRYpi16tr6_s29uZQa7M1LWJgZXjr9XiCDPoCw1AHWuLKPKzJEedjKk7fXUlIRmHcZNCLzh_F65d20Tzk88y7ybA_zrsdqvYVSqZKmLbUm0ibLPTb4PQLSmWeClvFqmi4/s1600/Capture5.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMZKAaDOHK_bIRYpi16tr6_s29uZQa7M1LWJgZXjr9XiCDPoCw1AHWuLKPKzJEedjKk7fXUlIRmHcZNCLzh_F65d20Tzk88y7ybA_zrsdqvYVSqZKmLbUm0ibLPTb4PQLSmWeClvFqmi4/s1600/Capture5.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<h3>
<b><u>ටොරන්ට් ෆයිල් upload කරන ආකාරය.</u></b></h3>
<div>
1.) රතු පාටින් රවුම් කර ඇති button එක මත click කරන්න.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpHqlGPV60nwVUmrSkN_rl-vtpKEhPuIS8tFtR3N06CfQhd6MjLDOxlgyrBg74IWCDrSA9nODX_Nxo5KRabKj4rpbvgubfbHStoighGP6QdAq5-50iN0x3Nq7qhbyUlUv0LLiqRq12loA/s1600/Capture6.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhpHqlGPV60nwVUmrSkN_rl-vtpKEhPuIS8tFtR3N06CfQhd6MjLDOxlgyrBg74IWCDrSA9nODX_Nxo5KRabKj4rpbvgubfbHStoighGP6QdAq5-50iN0x3Nq7qhbyUlUv0LLiqRq12loA/s1600/Capture6.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
2.) එවිට මෙවැනි පිටුවකට යොමුවේවි. මෙහි පෙන්වා ඇති ස්ථානයේ, ඔබට භාගත කරගැනීමට අවශ්ය ටොරන්ට් ෆයිලයේ magnet link එක paste කරන්න. (සැ.යු. :- .torrent ෆයිලය බාගත කෙරෙන ලින්ක් එක ලබාගන්නේ නැත. එඹවින් සෑම විටකම magnet link එක ලබාදෙන්න.) ඉන් පසු පහළින් ඇති කොළ පැහැති get link button එක click කරන්න.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKeP5R7o2zrWe-amhNLVRuPU1q6b9agXVtek8pkmQ-DAqgF7OmWter7nlGkhL3Rx3GcnciYeKVqVWAu34hWVV5fCCkgwFMXHpFtJ2jO6SwYYSP7teY327-PMTNaQ9oJS6PlRoAXDCSz2w/s1600/Capture7.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiKeP5R7o2zrWe-amhNLVRuPU1q6b9agXVtek8pkmQ-DAqgF7OmWter7nlGkhL3Rx3GcnciYeKVqVWAu34hWVV5fCCkgwFMXHpFtJ2jO6SwYYSP7teY327-PMTNaQ9oJS6PlRoAXDCSz2w/s1600/Capture7.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
එවිට පහළින් මෙම ආකාරයෙන් ටොරන්ට් ෆයිලයේ බාගත කරගැනීමේ අවස්ථාව පෙන්වනවා.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoZbCWDSnaa7qcFdZS5RiVIBwE7bpFtaDfntY7nmDIdfS2DKlD_mCPQuV_p4ZWgs310t7ZU_waStRL_-uJ_7wj3WFaRbsIojxebf380M77ZBDCTjbMA1UrJ_KM32SSylki_EZ6cFM3kDw/s1600/Capture8.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgoZbCWDSnaa7qcFdZS5RiVIBwE7bpFtaDfntY7nmDIdfS2DKlD_mCPQuV_p4ZWgs310t7ZU_waStRL_-uJ_7wj3WFaRbsIojxebf380M77ZBDCTjbMA1UrJ_KM32SSylki_EZ6cFM3kDw/s1600/Capture8.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<h3>
<u>ටොරන්ට් ෆයිල බාගත කරගන්නා ආකාරය</u></h3>
<div>
1.) පහළින් පෙන්වා ඇති button එක click කරන්න.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBESwVacHe8Ek1dy9ErqUrqLr9l6_P9N2O3UADnwjPbVzABthg-lpad62yIqoSydu0iOazN64ZNwEfFj0fggsz3hz7ZDVDFxO3MLEDz1Rednmu5tM56Ir0QXxtYkPRVLMbqxheJpu6Qw8/s1600/Capture9.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhBESwVacHe8Ek1dy9ErqUrqLr9l6_P9N2O3UADnwjPbVzABthg-lpad62yIqoSydu0iOazN64ZNwEfFj0fggsz3hz7ZDVDFxO3MLEDz1Rednmu5tM56Ir0QXxtYkPRVLMbqxheJpu6Qw8/s1600/Capture9.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
2.) එවිට යොමුවෙන පිටුවේ ඔබ upload කල ෆයිල මේ ආකාරයෙන් දකින්නට පුලුවන්. අවශ්ය ෆයිලය මත double click කරන්න.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidCbAHkNu2vdlX6ZpYNffzzDLM39-trdrWffRzq6TEB2Ng3DRDejpg7SIbhNgcfXOcgn1EwjNRTLi4PT-ziyIIRIL5BZf2PeCw2RWVChjw9CWjkNixBTbQdOzf0aYqro_rlAYpfM3tSys/s1600/Capture10.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEidCbAHkNu2vdlX6ZpYNffzzDLM39-trdrWffRzq6TEB2Ng3DRDejpg7SIbhNgcfXOcgn1EwjNRTLi4PT-ziyIIRIL5BZf2PeCw2RWVChjw9CWjkNixBTbQdOzf0aYqro_rlAYpfM3tSys/s1600/Capture10.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
3.) පහළින් පෙන්වා ඇති download button එක click කිරීමෙන් අදාළ ෆයිලය බාගත කරගත හැකියි.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTDf9EjEgOEzvG1X2a6KgWNC3OFfqziykCBR5r_MuPQRA0z9AEpsmiPnyV2AYMMBEvX0mPKkUFhXJnjKGSanIKjduIzQYqNQ0F8EasPmPMAy7G_fbxQXUHPlQG_ocwJmhjMXMDdaBsmEA/s1600/Capture11.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgTDf9EjEgOEzvG1X2a6KgWNC3OFfqziykCBR5r_MuPQRA0z9AEpsmiPnyV2AYMMBEvX0mPKkUFhXJnjKGSanIKjduIzQYqNQ0F8EasPmPMAy7G_fbxQXUHPlQG_ocwJmhjMXMDdaBsmEA/s1600/Capture11.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<h3>
<span style="color: red;"><u>විශේෂ කාරණාවක්</u></span></h3>
<div>
මෙම වෙබ් අඩවිය beta මට්ටමේදී සියලුම පහසුකම් නොමිලේ ලබා දෙනවා. නමුත් මෙම කාල සීමාවෙන් පසුව free users හට යම්කිසි සීමාවන් පැනවෙනවා. Download වේගය අඩාල කිරීමත් මීට ඇතුලත්. නමුත් මෙය මඟහරවා ගතහැකි ආකාරයක්ද ඔවුන් ලබාදී තිබෙනවා. එනම් 100 friends ඇතුලත් කරගැනීමයි. පහලින් පෙන්වා ඇති ස්ථානයේ username එක search කිරීම මගින් friends ලා add කරගත හැකියි.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMnyhrkJePxKT8cpLfr7tdB9scOq-UeEbWPkOjMsTkim1TxP2zmjoUHEklpsxE2VR7eqByahIUJIYNU1nfcBKArzWIVndRrRSu1V2BhMpZ5FrFn9dOawT01_5SjTMq4GlQEK_oyue-lZg/s1600/Capture12.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMnyhrkJePxKT8cpLfr7tdB9scOq-UeEbWPkOjMsTkim1TxP2zmjoUHEklpsxE2VR7eqByahIUJIYNU1nfcBKArzWIVndRrRSu1V2BhMpZ5FrFn9dOawT01_5SjTMq4GlQEK_oyue-lZg/s1600/Capture12.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmpxtpDJ6Y-jS9ND-8NlslZsI5OhemPc5LEyUhKq6EDmH-yWLEb1x6Lb4wi3hAoXNmGEwJm5upDAqaoOSAO96gkRukrImpbaV_aKmy4tSMOhdo9sU05cBz1Wqu-WH50L_BUvX93jOkVG0/s1600/Capture14.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjmpxtpDJ6Y-jS9ND-8NlslZsI5OhemPc5LEyUhKq6EDmH-yWLEb1x6Lb4wi3hAoXNmGEwJm5upDAqaoOSAO96gkRukrImpbaV_aKmy4tSMOhdo9sU05cBz1Wqu-WH50L_BUvX93jOkVG0/s1600/Capture14.PNG" height="286" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMWCkg_zrfuxe6WqcO6fAyFY7lwbBWFuU9H87iBe_2KNtR3Pjq6QpvhzOcZ3Deo22oQP3Wu7cyWiL9fJYKdL00KrgJvQmdXDaiml6jCciiXkP_J9w1TN9GFFoY9WygCtG6rBfnIjqCHAg/s1600/Capture13.PNG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgMWCkg_zrfuxe6WqcO6fAyFY7lwbBWFuU9H87iBe_2KNtR3Pjq6QpvhzOcZ3Deo22oQP3Wu7cyWiL9fJYKdL00KrgJvQmdXDaiml6jCciiXkP_J9w1TN9GFFoY9WygCtG6rBfnIjqCHAg/s1600/Capture13.PNG" height="312" width="640" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<span style="color: red;">මගේ username එක pasan hive. කැමති අය ඉන්නවානම් මාවත් add කරන්න.</span></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com1tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-47133314316036374422014-05-02T20:29:00.000+05:302014-05-03T08:11:58.400+05:30නූතන යුගයේ ගුප්තජනකම අභිරහස - Dyatlov Pass Incident<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaur62U7YFz4tLwDVgmJtMTf8sLjqr9mG7fHofP0s8c-GKdbprJVhVq1VwRWlAjkwSMAzWgZLbJrAfA9YERYs6r09XBdv1jHDZjA-odU6Qs6vd_SUL1wBChXC2KrOrnDWyFzowSQUcwAo/s1600/dyatlov_head2q_-585x272.jpeg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgaur62U7YFz4tLwDVgmJtMTf8sLjqr9mG7fHofP0s8c-GKdbprJVhVq1VwRWlAjkwSMAzWgZLbJrAfA9YERYs6r09XBdv1jHDZjA-odU6Qs6vd_SUL1wBChXC2KrOrnDWyFzowSQUcwAo/s1600/dyatlov_head2q_-585x272.jpeg" height="296" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
රුසියාවේ යූරල් කඳුකරයේදී 1959 වර්ශයේදී සිදුවූ අද්භූත සිදුවීමක් ලොව පුරා "The Dyatlov Pass Incident" නමින් ප්රසිද්ධියට පත් උනා. කඳු නගින්නන් දස දෙනෙකුගෙන් සැදුම්ලත් කණ්ඩාමයකින් නව දෙනෙකු පැහැදිලි කරගත නොහැකි වූ අද්භූත ආකාරයකින් මිය ගියා. සෙල්සියස් අංශක -30 ක තරම් අඩු උෂ්ණත්වයක් සහිත තත්වයකදී අති දුශ්කර ගමනක නිරතව සිටියදීයි මොවුන්ට මරණයට මුහුණ දෙන්නට සිදු උනේ. 1959 පෙබරවාරි 2 වනදා රාත්රියේ මෙම කණ්ඩායමේ සාමාජිකයන් ඔවුන් නිදා සිටි කූඩාරම ඇතුලතින් ඉරාගෙන එලියට පැමිණ අධික ශීතල හිම කතරේ දුවගොස් තිබුනේ ඔවුන් රාත්රියට ඇඳ සිටි ඇඳුම් පිටින්මයි.<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
සති තුනකට පසුව කණ්ඩායමේ සාමාජිකයන් පස් දෙනෙකුගේ මළසිරුරු ඔවුන් නවාතැන් ගෙන සිටි කඳවුරේ (කූඩාරමේ) සිට මීටර් සිය ගණනක් පහලින් වූ බෑවුමක තිබී හමු උනා. ඉතිරි සාමාජිකයන් සිව් දෙනාගේ මළ සිරුරු සොයාගැනීමට සෝදිසි මෙහෙයුම් වල නිරත වූවන් හට තවත් මාස දෙකක් ගත උනා. පුදුමයකට මෙන් මෙම සිව්දෙනාම සම්පූර්ණ ඇඳුම් වලින් සැරසී සිට තිබෙනවා. පසුව කල පරීක්ෂණ වලින් මොවුන්ගේ ඇඳුම්වල අධික විකිරණශීලීතාවයක් තිබෙන බව සොයා ගනු ලැබුවා. එමෙන්ම මොවුන්ගෙන් සමහරක් අයගේ අස්ථි සහ හිස් කබල් බිඳී තිබෙන බවත් අනාවරණය උනා. මෙම කාරණා දෙක හැරුණු කොට අපරාධයක් සිදුවූ බවට වෙනත් සාක්ෂි නොමැති බව පවසමින් රුසියානු බලධාරීන් ඉක්මනින්ම පරීක්ෂණ කටයුතු අතහැර දමනු ලැබුවා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMTspzNLlDQIvAwqYIVmSYVcqdBF1C0ImvcLnMezHfKkNhCOYSvl08WVgZLYKNJh0do4e6paKX7u_q_r2CzudTboFDRodHTOsKE5EaZ_5QZgmWi84Bq9FV9oL3ytqHd-ZI8XRZdFmKsg4/s1600/fortean_times_3267_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiMTspzNLlDQIvAwqYIVmSYVcqdBF1C0ImvcLnMezHfKkNhCOYSvl08WVgZLYKNJh0do4e6paKX7u_q_r2CzudTboFDRodHTOsKE5EaZ_5QZgmWi84Bq9FV9oL3ytqHd-ZI8XRZdFmKsg4/s1600/fortean_times_3267_12.jpg" height="400" width="266" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කණ්ඩායමේ සාමාජිකයන් සිව්දෙනෙක්</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
කඳු නගින්නන්, යූරල් ප්රාන්ත තාක්ෂණික විශ්වවිද්යාලයේ සිසුන්ගෙන් සැදුම් ලත් කණ්ඩායමක්. මොවුන් සියල්ලන්ම කඳු තරණයෙහි ලා හොඳ අත්දැකීම් තිබූ අය. මෙම ගමන සංවිධානය කලේ 23 හැවිරිදි ඉගෝර් ඩයාට්ලෝව් විසින්. අරමුණ යූරල් කඳුවැටියේ ඔර්ටෝටන් කඳු ශිඛර ගවේෂණය කිරීමයි. ගමන ආරම්භ කලේ 1959 ජනවාරි 28 වන දිනයි. මෙම සිදුවීමෙන් දිවි ගලවාගත් එකම පුද්ගලයා වූ යූරි යුඩින් කඳුවැටිය කරා එන ගමනේදී අසනීප විය. එම හේතුවෙන් ඔහු අතරමග ගම්මානයක නතර විය. අනෙකුත් සාමාජිකයන් නව දෙනා දිගටම ගමනේ නිරත වූහ.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRWdopD65lbZDjpdg63pouhtSQoGuh_VyizUEE-1ech5B28WX04ZtXd9yghr9Lcfbe1EnpGja_SX7ZApb3w1Uh6nQp1_Hu_L5CN2R61ificLvGQ_T2oRnqafYMFdfYuBDsk8n58QhjeVQ/s1600/fortean_times_3268_5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjRWdopD65lbZDjpdg63pouhtSQoGuh_VyizUEE-1ech5B28WX04ZtXd9yghr9Lcfbe1EnpGja_SX7ZApb3w1Uh6nQp1_Hu_L5CN2R61ificLvGQ_T2oRnqafYMFdfYuBDsk8n58QhjeVQ/s1600/fortean_times_3268_5.jpg" height="425" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">දිවි ගලවාගත් එකම තැනැත්තා යූරි යුඩීන්, කණ්ඩායමෙන් වෙන්වූ මොහොතේදී ලුඩ්මිනා ඩුබිනිනා විසින් වැළඳගත් අයුරු. පසෙකින් බලා සිටින්නේ කණ්ඩායම් නායක ඉගෝර් ඩයාට්ලෝව්.</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
කඳු නගින්නන් කණ්ඩායම පෙබරවාරි දෙවනදා සැන්දෑ භාගය එළඹෙද්දී ඔර්ටෝටන් කන්දට ආසන්නයේ පිහිටි කන්දක කඳවුරු තැනූහ. මේ බව සනාථ වූයේ පසුව හමුවූ කඳු නගින්නන් කණ්ඩායමේ කැමරාවක සටහන් වූ ඡායාරූපයකිනි.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNuMEeKPbYNpgqm-d3KmV6AF0jbVlGiou7QICHB9yFHb2De8NL8Al1O6m7MWyXpVp9bekXkJAfuNcqVUSvRpeCkntiKsrls9zmhDkfc-OoappTa6nyuqSje3Od5S7B63SXrz7vxlHqpmY/s1600/fortean_times_3266_5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhNuMEeKPbYNpgqm-d3KmV6AF0jbVlGiou7QICHB9yFHb2De8NL8Al1O6m7MWyXpVp9bekXkJAfuNcqVUSvRpeCkntiKsrls9zmhDkfc-OoappTa6nyuqSje3Od5S7B63SXrz7vxlHqpmY/s1600/fortean_times_3266_5.jpg" height="426" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පෙබරවාරි 2 වනදා සවස කඳවුරු ගසන කණ්ඩායම</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
මොවුන් කඳවුරු ගැසූ කන්ද මෙම පළාතේ මිනිසුන් හඳුන්වන්නේ "Kholat Syakhl" නමින්. මෙහි අරුත මරණයේ කඳුකරය යන්නයි. මොවුන් කූඩාරම් ගැසීමට මෙම ස්ථානය තෝරාගත්තේ ඇයිද යන්න ගැටලුවක්. මන්ද මෙතැනට සැතපුමක් පමණ ඈතින් කැලෑබද පෙදෙසක් තිබෙන බැවින්. කලෑබද පෙදෙස පසුකර ඉදිරියට නොගියානම් නැතහොත් මෙම ප්රදේශය දක්වා ආපසු පැමිණියානම් ඔවුන්ට අධික ශීතල කාලගුණ තත්වයට අමතර ආවරණයක් ලබා ගැනීමට හැකියාව තිබුනා. පසුව සොයාගත් ඡායාරූප වලින් පෙනීගිය ආකාරයට ඔවුන්ට කාලය පිළිබඳ ගැටලුවකුත් තිබී නැහැ. එසේනම් වැඩි ආවරණයක් සහිත කලෑබද පෙදෙසට නොගොස් කඳු බෑවුමේ කූඩාරම් තැනුවේ ඇයිද යන්න ගැටලුකාරී තත්වයක් නමුත් එය එතරම්ම දරුණු ලෙස සැළකිල්ලට ගතයුතු තත්වයකුත් නොවෙයි.<br />
<br />
"<i>ආපසු පැමිණ තමන් ආවරණය කල දුර ප්රමාණයේ වාසිය අඩුකර ගැනීමට ඩයාට්ලෝව් අකමැති වූවා වන්නට පුලුවන්. නැතිනම් කඳු බෑවුමක කඳවුරු ගසා අත්දැකීම් ලබා ගැනීමට ඔහුට උවමනා වූවා වන්නටත් පුලුවන්.</i>" යූරි යුඩීන් විසින් පසුකාලීනව මේ සම්බන්ධව අදහස් ප්රකාශ කරමින් පවසා තිබෙනවා.<br />
<br />
මෙම කඳවුර ගමනාන්තයට ළඟාවීමට පෙර ඔවුන්ගේ අවසන් කඳවුර වීමට නියමිතව තිබුනා. පෙබරවාරි 12 වන දින වනවිට ඔවුන් ආපසු පැමිණීමට බලාපොරොත්තු වන බව ඩයාට්ලෝව් ගමන ආරම්භ කිරීමට පෙර පවසා තිබුනා. නමුත් තමන් මීට වඩා ප්රමාද විය හැකි බවත් ඔහු විසින් පවසා තිබුනා. එමනිසා යම් අනතුරක් පිළිබඳ අදහස් මතු වන්නට පටන් ගත්තේ පෙබරවාරි 20 වන දින පමණ වන විටයි. 26 වන දින මොවුන්ගේ කඳවුර සොයා ගැනීමට සෝදිසි කණ්ඩායම් සමත් විය.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilGikAsTrtrIgZjN9ND_reBvKap-yOm7PhC1PGny2DhBdONvmom-mgkfM4KDFSrly_M3_vzLSedoV8qPgVH7R3YJAm5SHr426f5d0a064CVgt8PNDagtUlaA3gdS8tAfQX02w93MLqqLk/s1600/fortean_times_3270_5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEilGikAsTrtrIgZjN9ND_reBvKap-yOm7PhC1PGny2DhBdONvmom-mgkfM4KDFSrly_M3_vzLSedoV8qPgVH7R3YJAm5SHr426f5d0a064CVgt8PNDagtUlaA3gdS8tAfQX02w93MLqqLk/s1600/fortean_times_3270_5.jpg" height="426" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කඳු නගින්නන්ගේ කූඩාරම 1959 පෙබරවාරි 26 වන දින සොයාගන්නා විට තිබූ ආකාරය</td></tr>
</tbody></table>
<br />
පසුව මෙම ස්ථානය පරීක්ෂා කල බලධාරීන් කූඩාරම ඇතුල් පැත්තෙන් කපා ඉරා දමා ඇති බව සොයාගනු ලැබුවා. එසේම කූඩාරමෙන් එලියට දිවෙන පුද්ගලයන් අට දෙනෙකුගේ හෝ නම දෙනෙකුගේ පා සටහන්ද සොයා ගනු ලැබුවා. මෙම පා සටහන් යොමුවී තිබුනේ කැලෑබද ප්රදේශය දෙසටයි (කඳු බෑවුම දෙසට ). සෝදිසි කණ්ඩායම් සොයාගත් පරිදි කඳු නගින්නන් ඔවුන්ගේ පාවහන් කූඩාරමේ දමා දිවගොස් තිබෙනවා. සමහර අය මේස් පැළඳ සිට ඇති අතර අනෙක් අය නිරුවත් පාද වලිනුයි දිවගොස් තිබෙන්නේ. මෙයින් කියවෙන්නේ තමන් නිදා සිටි කූඩාරම කපා දමා පාවහන් පැළඳීමටවත් පමානොවී අධික ශීතල හිම කතරට පැන ඔවුන් දිවගොස් ඇති බවයි. එසේම වෙනත් පිටස්තර පුද්ගලයන් පැමිණි බවට එකදු සළකුණක්වත් නොමැති අතර කණ්ඩායමේ සාමාජිකයන් අතර ප්රශ්නයක් ඇතිවූ බවටත් සාක්ෂි නැහැ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcKccTag7TmZc9k7GXXo6J2w-UyXh4EglwsgxxUQkJrykr_J6Gec9F0RqvavYm1xGSEaZX9630df0nqeQ_cnWvz_sPpEwaWURAWJAw1_5DJsSsLInyzkJiZCQdh81aSnVk7i5Z0h398Oc/s1600/fortean_times_3265_5.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhcKccTag7TmZc9k7GXXo6J2w-UyXh4EglwsgxxUQkJrykr_J6Gec9F0RqvavYm1xGSEaZX9630df0nqeQ_cnWvz_sPpEwaWURAWJAw1_5DJsSsLInyzkJiZCQdh81aSnVk7i5Z0h398Oc/s1600/fortean_times_3265_5.jpg" height="266" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">සෝදිසි කණ්ඩායම් සෝදිසියේ නිරත වෙමින්</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
පළමු මළසිරුරු දෙක හමුවූයේ කැලෑබද පෙදෙස ආරම්භ වන ස්ථානයේ පයින් ගසක් යට තිබියදීයි. මෙම කැලෑබද පෙදෙස ඇත්තේ කූඩාරමේ සිට සැතපුමක් පමණ දුරින් වන අතර මෙම දුරින් තුනෙන් එකක පමණ දුරක් යනවිට පා සටහන් අතුරුදහන් වී තිබුනා. මෙයට හේතුව සෝදිසි කණ්ඩායම් පැමිණි කාලය වනවිට අලුතින් හිම පතනය වීම වන්නට පුලුවන්. මෙම මළසිරුරු දෙකෙහිම යට ඇඳුම් පමණක් දක්නට ලැබුනු අතර දෙදෙනාම පාවහන් වත් මේස්වත් පැළඳ සිට නැහැ. වාර්තා වලට අනුව මළසිරුරු හමුවූ ස්ථානය ආසන්නයේ පිහිටි ගසේ ඉහළ අතු කඩාවැටී තිබෙනවා. මෙයින් ඇඟවෙන්නේ කෙනෙකු ගසේ නගින්නට උත්සාහ දරා ඇති බවයි. එමෙන්ම මීට ආසන්නයේ ගිනිගොඩක සළකුණුද දක්නට ලැබී තිබෙනවා.<br />
<br />
<table cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="float: left; margin-right: 1em; text-align: left;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3QjrgwXTuwcB6jHj1mLaMj_YvKdw0uEcCeIT3Sk4ycCuXRUadhA9Dt35HQJBZfTSWI8rprKAxznF8l8Jb2ceSJXZ97XokFDqXtvK6tmd7bS41-7P_jRUuBkYb1ud1Dbl_g0vpGDkRywc/s1600/fortean_times_3269_12.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; margin-bottom: 1em; margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj3QjrgwXTuwcB6jHj1mLaMj_YvKdw0uEcCeIT3Sk4ycCuXRUadhA9Dt35HQJBZfTSWI8rprKAxznF8l8Jb2ceSJXZ97XokFDqXtvK6tmd7bS41-7P_jRUuBkYb1ud1Dbl_g0vpGDkRywc/s1600/fortean_times_3269_12.jpg" height="320" width="213" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කණ්ඩායම් නායක ඉගෝර් ඩයාට්ලෝව්</td></tr>
</tbody></table>
තවත් මළසිරුරු තුනක් මෙම ස්ථානයත් කඳවුරත් අතරමැද ස්ථාන වල තිබී හමුවී තිබෙනවා. කණ්ඩායම් නායක ඩයාට්ලෝව්ගේ මළ සිරුරත් මීට ඇතුලත්. මළසිරුරු වැටී තිබූ ආකාරය අනුව තීරණය වූයේ ඔවුන් නැවතත් කඳවුර දෙසට ගමන් කරන්නට ඇති බවයි. මින් එක් මළසිරුරක හිස් කබල බිඳීගොස් තිබූ අතර එය එතරම්ම බරපතල එකක් නොවන බව වෛද්ය මතය උනා. මේ සම්බන්ධ අපරාධ පරීක්ෂණ කටයුතු නතර වූයේ මොවුන් පස් දෙනාම 'හයිපොතර්මියා' තත්වයෙන් (ශරීරයේ ක්රියාකාරිත්වයට අවශ්ය කරන උෂ්ණත්වයට වඩා පහත උෂ්ණත්වයකට පත්වීම ) මියගිය බවට වෛද්යවරු නිගමනය කල පසුවයි.<br />
<br />
ඉතිරි මළසිරුරු හතර සොයාගැනීමට තවත් මාස දෙකක කාලයක් ගත විය. අවසානයේදී මෙම මළසිරුරු සොයාගත්තේ පෙරකී ගසේ සිට තවත් අඩි සිය ගණනක් පහළ බෑවුමේ පිහිටි ඇගිලියක අඩි 12ක් පමණ ගැඹුරු හිම තට්ටුවකින් වැසී තිබියදීයි. මොවුන් සිව් දෙනාම භයානක මරණයකට මුහුණදී තිබුනා. එක් අයෙකුගේ (නිකොලස් තයිබෝ-බ්රිග්නොලෙල්) හිස් කබල බිඳීගොස් තිබුනි. තවත් අයෙකුගේ (ඇලෙක්සැන්ඩර් සොලොටැරියෝව්) ඉළඇට බිඳී තිබුනි. තවත් අයෙකුගේ (ලුඩ්මිලා ඩුබිනිනා) ඉළඇට බිඳී තිබීමට අමතරව තවත් පුදුමාකර යමක් සිදුව තිබුනි. එනම් ඇයගේ දිව අතුරුදහන්ව තිබුනි.<br />
<br />
මොවුන් සිව්දෙනා උදව් සොයා ගමන් කල බවට සැකයක් නැහැ. මෙසේ ගමන් කරද්දී මොවුන් ඇගිලියට ඇද වැටුනා වන්නට පුලුවන්. නමුත් ඩුබිනිනාගේ දිව අතුරුදහන් වූයේ කෙසේද යන්න විශාල ගැටලුවක්. මොවුන්ට කඳුකර වැසියන් පහරදෙන්නට ඇතැයි සමහරුන් මත පල කරනවා. නමුත් මළසිරුරුවල දක්නට තිබූ අස්ථි බිඳීම් මිනිසෙකුට පහරදී සිදුකල නොහැකි ආකාරයේ ඒවා බවට වෛද්ය වරු ප්රකාශ කලා. ඒ මළසිරුරු වල අස්ථි බිඳී ගොස් තිබුනත් පිටතින් විශාල තුවාල දක්නට නොතිබූ බැවින්.<br />
<br />
"<i>මෙම තුවාල හරියට මෝටර් රථ අනතුරකින් ඇතිවන ඒවා වගෙයි</i>." සිදුවීම සම්බන්ධව ක්රියාකල වෛද්යවරයෙකු වන බොරිස් වොසොස්ඩෙනි පවසනවා.<br />
<br />
අවසන් සිව් දෙනා මුල් පස් දෙනාට වඩා හොඳින් හැඳ පැළඳ සිට තිබෙනවා. පෙනීයන ආකාරයට ඔවුන්ගේ ගමන අතරතුරේදී ඔවුන් මුලින් මියගිය අයගේ ඇඳුම් ගලවාගෙන තිබෙනවා. අභිරහසේ තත්වය තවත් උග්ර වන්නේ අවසන් සිව්දෙනාගේ ඇඳුම් වල විකිරණශීලි තත්වයක් පෙන්නුම් කිරීම නිසාවෙන්. මෙම විකිරණශීලීතාවය හැරුනු කොට මෙම සිදුවීම් පෙලට විද්යාත්මක පැහැදිලි කිරීමක් කරන්නට පුලුවන්. එනම් මොවුන් 'හයිපොතර්මියා' රෝගයට (තත්වයට ) ගොදුරු වන්නට ඇති බවයි. මෙය සිදුවූ ආකාරයටත් පැහැදිලි කිරීමක් තිබෙනවා. මොවුන් කඳවුරු ගසා තිබුනේ කඳු බෑවුමකයි. මොවුන් රාත්රියේ කූඩාරම තුල නිදා සිටින විට සිදුවූ හිමධාවයකින් මොවුන්ගේ කූඩාරම වැසී යාම නිසා මොවුන් අධික ශීතලකට නිරාවරණය වූවා වන්නට පුලුවන්. (හිමධාවයක් යනු කඳු මුදුනක සිට බෑවුම් දිගේ හිම කඩා වැටෙන තත්වයක්.) මෙසේ හිමෙන් වැසී සිටි කාලය තුල මොවුන් හයිපොර්තමියා තත්වයට ගොදුරු වූවා වන්නට පුලුවන්. මෙය හදිසියේම කූඩාරම කපාගෙන එලියට පැන දිවීමටත් ගැලපෙන පැහැදිලි කිරීමක් වන අතර පස් දෙනෙකුගේම මරණයට හේතුව හයිපොර්තර්මියා බව නිගමනය වීමත් මෙම මතයට හොඳින් ගැලපෙනවා.<br />
<br />
කෙසේ වෙතත් විකිරණශීලිතවයක් ඇඳුම් වල දක්නට ලැබීම නම් අමුතුම සිදුවීමක්. එමෙන්ම මේ සම්බන්ධව පරීක්ෂණ කටයුතු ඉදිරියට ගෙන නොයාමට ගත් තීරණයත් සැක සහිතයි. එමෙන්ම මෙම සිදුවීම සිදුවූ කාල සීමාවේ මෙම ප්රදේශය ආශ්රිතව තවත් පුදුමාකාර සිදුවීමක් සිදුව තිබෙනවා. එනම් මෙම ප්රදේශයේ අහසේ දිලිසෙන පියාඹන පීරිසි දුටු බවට විවිධ ප්රකාශ ඉදිරිපත් වීමයි. මේ සිදුවීම සම්බන්ධව පරීක්ෂණ කටයුතු මෙහෙයවූ ප්රධානියා වන ලෙව් ඉවනොව් මේ ගැන මෙසේ ප්රකාශ කර තිබුනා. "මම මුල සිටම සැක කලා මෙම පියාඹන පීරිසි මොවුන්ගේ මරණ සමග කෙලින්ම සම්බන්ධ බවට. දැන්නම් මට ඒ ගැන සැකයක් නැහැ." මොහු මෙසේ පැවසුවේ විකිරණශීලීතාවය සම්බන්ධ කාරණා එලිවීම නිසා. එසේම පරීක්ෂණ කටයුතු නවතා දමන ලෙසට සෝවියට් බළධාරීන්ගෙන් නියෝග ලැබුන බවටත් ඔහු පවසා තිබෙනවා.<br />
<br />
කඳු නගින්නන් කණ්ඩායම සෝවියට් හමුදා පරීක්ෂණ කඳවුරක් වෙත අහම්බෙන් පැමිණෙන්නට ඇති බවටත් එහිදී හසුවූ ඔවුන්ව මරා දමන්නට ඇති බවටත් අදහස් පළවී තිබෙනවා. විකිරණශීලීතාවය සම්බන්ධ කාරණා ගැන මෙමගින් පැහැදිලි කලහැකි වුවත් මළසිරුරුවල අස්ථි බිඳීයාම් ගැන මෙමගින් පහදන්නට බැහැ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgYlmerPy6lD_-okwkoAC0uqwTJgdsPG3jD7_CxCbUPwU1ywbIGvlR5oTPZ2CfUJR5FSSf7bmiwep_6PXV-8wjmgu33vpHBY22F2EJqRdNiFxJbejAY8y6pnkmpgXN1f2lnSSheYxBlhw/s1600/fortean_times_3264_5.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjgYlmerPy6lD_-okwkoAC0uqwTJgdsPG3jD7_CxCbUPwU1ywbIGvlR5oTPZ2CfUJR5FSSf7bmiwep_6PXV-8wjmgu33vpHBY22F2EJqRdNiFxJbejAY8y6pnkmpgXN1f2lnSSheYxBlhw/s1600/fortean_times_3264_5.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
මෙම කඳුකරය සම්බන්ධව තවත් පුදුමාකාර කරුණක් තිබෙනවා. අංක නවය මෙම කඳුකරයේ සිදුවූ බේදවාචක තුනකදීම සඳහන් වෙනවා. පුරාණ ජනකතා වල මෙහි ස්වදේශිකයන් නව දෙනෙකු මියයාමේ සිද්ධියක් වාර්තා වෙනවා. මෙම කඳු නගින්නන්ගේ සිදුවීමේදීත් මියගිය ගණන නවයක්. එසේම 1991 වසරේදී සිදුවූ ගුවන් අනතුරකිනුත් පුද්ගලයන් නව දෙනෙකු ජීවිතක්ෂයට පත් උනා. <br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
හිමධාවයක් සම්බන්ධ කරගෙන කර ඇති පැහැදිලි කිරීම වඩාත්ම පිළිගත හැකි පැහැදිලි කිරීමයි. නමුත් මෙම ලෝකයේ අප නොදන්නා අත් නොදුටු දේවල් කොපමණ නම් තිබේද? හරියටම සිදුවූයේ කුමක්දැයි දන්නේ කඳු නගින්නන් නම දෙනා පමණි. ඔවුන් සමගම ඔවුන්ගේ මරණයේ රහස වැළලී ගොසිනි.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiB7afq2NfoFHP3mLsf8IvEirxry2-dK8DvuKA66_XEkYZozSLsC9hXaLdVzt1VMIwFp1y47EKxdncns-NjZ0WBCWKMEM7C736tNDEut4J9_-xvtuLgPDwS5r1T80kgu-pbwrXg46st3sg/s1600/fortean_times_3261_12.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiB7afq2NfoFHP3mLsf8IvEirxry2-dK8DvuKA66_XEkYZozSLsC9hXaLdVzt1VMIwFp1y47EKxdncns-NjZ0WBCWKMEM7C736tNDEut4J9_-xvtuLgPDwS5r1T80kgu-pbwrXg46st3sg/s1600/fortean_times_3261_12.jpg" height="640" width="426" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ජීවිතක්ෂයට පත්වූ කඳු නගින්නන් සිහි කිරීමට තැනූ ස්මාරකයක්</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
මෙම සිදුවීම සම්බන්ධ කරගෙන පසුගිය වසරේදී "The Dyatlov Pass Incident" නමින් චිත්රපටයක්ද නිර්මාණය කෙරුනා. මෙම චිත්රපටයත් ඉතා හොඳ රසවිඳින්නට හැකි චිත්රපටයක්. මෙම සිදුවීම සම්බන්ධව උනන්දුවක් දක්වන අය නැරඹිය යුතුම චිත්රපටයක් විදිහට මෙම චිත්රපටය හඳුන්වන්නට පුලුවන්.<br />
<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com2Ural Mountains, Sverdlovsk Oblast, Russia59.999999999999993 6034.477965499999996 18.691406 85.52203449999999 101.308594tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-32887949074445854652014-04-27T20:22:00.003+05:302014-04-27T20:22:59.809+05:30සිව්වැනි මානය හා කාල තරණය<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMFwFx19hH3l9IQ-2l2qo4rzj5-QqmrSCv5hB-dQQW7XxzF13lNvZgQAaaHsmbK5bYVmGqb2Zyvo1lamCnYiuhBwWN64Ln-osdSEjEryu62V1HAjxUDHz9raoDfv-sTiF7HBAhitHAG3A/s1600/images.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhMFwFx19hH3l9IQ-2l2qo4rzj5-QqmrSCv5hB-dQQW7XxzF13lNvZgQAaaHsmbK5bYVmGqb2Zyvo1lamCnYiuhBwWN64Ln-osdSEjEryu62V1HAjxUDHz9raoDfv-sTiF7HBAhitHAG3A/s1600/images.jpg" height="299" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
බ්රිතාන්ය ජාතික ලේඛක H.G. Wells විසින් 1895දී රචනා කරන ලද කාල තරණය තේමා කොටගත් විද්යා ප්රබන්ධ නවකතාවක් වන "The Time Machine" ප්රකාශයට පත් වීමත් සමගම මිනිසාට කාලය හරහා අතීතයට හෝ අනාගතයට ගමන් කල හැකිදැයි යන්න ගැන බොහෝ දෙනාගේ අවධානය යොමු වන්නට පටන් ගත්තා. මෙසේ ඇරඹුණු කාල තරණ සංකල්පය පසුගිය සියවසේදී වැඩි වශයෙන්ම කතාබහට ලක්වූ මාතෘකා වලින් එකක්.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgckKonEKqASvY0H5wDrXFnQ7TbjPtqUWasQ4YXEg9DDqxoKyWFEvSP6IX3jyNVl4Y0bqz_0HBZGG9R_komA59rljGLwAP_BIm2O93_3K6DIEuYK26J3IQxgGBG-biN4lIgk9QJCt5YQ8/s1600/einsteinmain-d221636a3615ffa6e93368e17af047c00f594767-s6-c30.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhgckKonEKqASvY0H5wDrXFnQ7TbjPtqUWasQ4YXEg9DDqxoKyWFEvSP6IX3jyNVl4Y0bqz_0HBZGG9R_komA59rljGLwAP_BIm2O93_3K6DIEuYK26J3IQxgGBG-biN4lIgk9QJCt5YQ8/s1600/einsteinmain-d221636a3615ffa6e93368e17af047c00f594767-s6-c30.jpg" height="184" width="200" /></a></div>
1905 වර්ශයේදී ඇල්බට් අයින්ස්ටයින් ඔහුගේ සාපේක්ෂතාවාදය පිළිබඳ විශේෂිත මූලධර්මය ඉදිරිපත් කරමින් කාලය හා අවකාශය සෑමවිටම එකිනෙක බැඳී පවතින බවත් අවකාශයෙන් තොරව කාලයත්, කාලයෙන් තොරව අවකාශයත් පැවතිය නොහැකි බවට ප්රකාශ කලා. අයින්ස්ටයින්ගේ අවකාශ-කාල සංකල්පයට අනුව අවකාශයේ මාන හතරක් ගැන සඳහන් වේ. දිග, පළල සහ උස ප්රථම මාන තුන වන අතර කාලය සිව්වන මානයයි. මෙයින් ප්රථම මාන තුන හරහාම අපට උවමනා ආකාරයට ගමන් කලහැකි අතර සිව්වන මානය වන කාලය හරහා අපට උවමනා ආකාරයට ගමන් කල නොහැක (අද වන තෙක්). (කාල තරණය අප සියලු දෙනාම අත් දකිනා නොවැළැක්විය හැකි ක්රියාවකි. අපි සෑම විටම කාලය නම් මානය හරහා පැයකට එක් පැයක වේගයකින් ගමන් කරමින් සිටින්නෙමු. නමුත් සාමාන්යයෙන් කාල තරණය යනුවෙන් හඳුන්වන්නේ මෙම වේගයට වඩා වෙනස් වූ වේගයකින් කාලය හරහා ගමන් කිරීමයි.) අධික වේගයකින් (ආලෝකයේ වේගයට ඉතා ආසන්න හෝ ආලෝකය වේගය ඉක්මවා ගිය වේගයක්) ගමන් කරනා රාමුවකදී කාලය ගතවීමේ වේගය පෘථිවියේදී කාලය ගතවීමේ වේගයට වඩා අඩු බව අයින්ස්ටයින් සඳහන් කර ඇත.මෙහිදී පෘථිවිය අධික වේගයෙන් ගමන් ගන්නා රාමුවට සාපේක්ශව නිශ්චල රාමුවක් ලෙස සලකනු ලැබේ.එනම් ආලෝකයේ වේගයෙන් (තත්පරයට කිලෝමීටර් 300,000ක්) ගමන් කිරීමෙන් අපට අනාගතයට ගමන් කල හැක. නමුත් රාමු දෙකේ සිටින කිසිවෙකුටත් කාලය ගතවීමේ වෙනසක් දැනෙන්නේ නැත.<br />
<br />
ඔබ වයස අවුරුදු 20දී ආලෝකයේ වේගය මෙන් 99.5% වේගයකින් ගමන් කරන අභ්යවකාශ යානයක ගමන් ආරම්භ කලේ යයි සිතන්න. අභ්යවකාශ යානයේ ඇති ඔරලෝසුවක් භාවිතයෙන් කාලය මනිනා ඔබ හරියටම වසර 5කට පසුව නැවතත් පෘථිවියට පැමිණේ. එවිට ඔබගේ වයස අවුරුදු 25ක් වන අතර ඔබ ගමන් ආරම්භ කරන විට ඔබගේ සම වයසේ සිටියෙකු ඔබ නැවත පැමිණෙන විට වයස්ගත පුද්ගලයෙකු බවට පත්ව ඇති ආකාරය ඔබට දැකගත හැකිවනු ඇත. (නැතහොත් ඔවුන් මියගොස් පරම්පරා ගණනක් ගතවී තිබෙන්නටද පුලුවන.) එනම් ඔබ අභ්යවකාශ යානය හරහා පෘථිවියේ අනාගතයට ගමන් කර ඇත.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjATI0Rlta9C4lCH4a-wr1oLk_0HvKa8KEe1ke6d-WBnUsuyYAHdvGAgBwCKa1w25S6Fzerr_IItNyOIGLSXHyeJuxxC3QkunkstceogsFU2DVXTpurraZIw40Y2rgH1SeXaqdZS0KPzDk/s1600/20070815_timetravel.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjATI0Rlta9C4lCH4a-wr1oLk_0HvKa8KEe1ke6d-WBnUsuyYAHdvGAgBwCKa1w25S6Fzerr_IItNyOIGLSXHyeJuxxC3QkunkstceogsFU2DVXTpurraZIw40Y2rgH1SeXaqdZS0KPzDk/s1600/20070815_timetravel.jpg" height="197" width="200" /></a></div>
<br />
නමුත් මෙවැනි වේගයක් ප්රායෝගිකව තවමත් ළඟාකරගෙන නැත. නමුත් සෛද්ධාන්තිකව මෙම තත්වය පිළිගෙන ඇත. කෙසේ වෙතත් අයින්ස්ටයින් විසින් ඉදිරිපත් කල සාපේක්ෂතාවාදයේ එන තවත් සංකල්පයක් වෙයි. එනම් කිසිම විශ්වීය වස්තුවකට ආලෝකයේ වේගය ඉක්මවා යා නොහැකි බවයි. එනම් අප ආලෝකයේ වේගයට ඉතා ආසන්න වේගයක් ළඟාකරගත්තද අපට අනාගතයට ගමන් කලහැකි වන්නේ එක්තරා කාලසීමාවක් දක්වා පමණි. අපට අනාගතයට ගමන් කිරීමේ ශක්යතාවයක් (හැකියාවක්) ඇත. නමුත් අතීතයට ගමන් කිරීම සම්බන්ධව ගැටලුකාරී තත්වයක් ඇත.<br />
<br />
බොහෝ දුරට අතීතයට ගමන් කිරීම කල නොහැක්කක් තරම් වන තත්වයකි ඇත්තේ. කළු කුහර හරහා අතීතයට යා හැකි බවට මතයක් පවතී. කළු කුහර අවකාශ-කාල තත්ව දෙකක් සම්බන්ධ කරන උමං මාර්ග ලෙස ක්රියාකරන බවට මතයක් ඇත. නමුත් මේවා තවමත් ඇත්තේ සංකල්ප තත්වයේය. මෙම මතවාද නිවැරදි බවට පිළිගත හැකි සාක්ෂි තවමත් ඉදිරිපත් වී නොමැත.<br />
<br />
විද්යාවේ දියුණුවත් සමග ආලෝකයේ වේගයට ආසන්න වේගයෙන් ගමන් කල හැකි අභ්යවකාශ යානයක් නිපදවුවත් එහි ගමන් කිරීමට කෙනෙකු ඉදිරිපත් වීමට තීරණය කරයි නම් ඔහුට ඒ තීරණය අතිශය අපහසු තීරණයක් වනු ඇත. මන්දයත් මෙම මූලධර්මයට අනුව කාලයේ ආපසු ගමන් කිරීම සිදු කල නොහැක්කක් බැවිනි. එනම් අනාගතයට ගමන් කරනා කෙනෙකුට ආපසු ඒමක් නැත. අනාගතයේ ඇත්තේ කුමන ආකාරයේ තත්වයක් වුවත් එය පිළිගැනීමට ඔහුට සිදු වෙනවා ඇත.<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-37658359939657297592014-04-26T14:06:00.000+05:302014-04-27T12:09:13.881+05:30ද්රව ශ්වසනය<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYuYsIdUi80MYFUcsrRtOS9Heal3ehwsqkBZ6I29vddCmgIrT0Yt_mXLY2Sg7-g6zJxxfE6HCFl0D2yxZlAGHgXXB0ge1HmgUc8ATvwI9llRHaouWgoNj6fC3E1_sYyPoGnV_CkLE-Yfs/s1600/liquid-breathing.jpg&t=b5d9ddafca7953e14a594ff8b88e98af.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgYuYsIdUi80MYFUcsrRtOS9Heal3ehwsqkBZ6I29vddCmgIrT0Yt_mXLY2Sg7-g6zJxxfE6HCFl0D2yxZlAGHgXXB0ge1HmgUc8ATvwI9llRHaouWgoNj6fC3E1_sYyPoGnV_CkLE-Yfs/s1600/liquid-breathing.jpg&t=b5d9ddafca7953e14a594ff8b88e98af.jpg" height="386" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
ගොඩබිම වෙසෙන සියලුම සතුන් අවුරුදු දස දහස් ගණනක් තිස්සේ ජීවයේ උපතේ සිට මේ වන තුරුත් ශ්වසන ක්රියාවලිය සිදුකලේ එකම ආකාරයකටයි. ජලයේ වෙසෙන ජීවින් හැරෙන්නට අනෙකුත් සියලුම ජීවින්ගේ ශ්වසන පද්ධතිය හැඩ ගැසී තිබෙන්නේ වාතයෙන් (වායුගෝලයෙන්) පමණක් ශ්වසනයට අවශ්ය කරන ඔක්සිජන් ලබාගත හැකිවන අයුරෙනුයි. ජලය තුල ඔක්සිජන් අන්තර්ගත වුවත් එම ඔක්සිජන් ආශ්වාස කිරීමට හැකියාවක් ගොඩබිම වෙසෙන සතුන්ට නැහැ. එම හැකියාව ඇත්තේ ජලයේ ජීවත් වන සතුන්ට පමණයි. එම නිසා මිනිසා ඇතුලු සියලුම සතුන්ට ජලය තුල රැඳී සිටිය හැක්කේ තමන්ගේ හුස්ම හිරකර තබාගත හැකි කාලය පමණයි. එම නිසා ජලයේ කිමිදීමේදී පහළට යා හැකි දුර ප්රමාණය සීමා සහිත උනා. ඔක්සිජන් ටැංකි සහිත කිමිදුම් කට්ටල භාවිතාවට ඒමත් සමග කිමිදුම් කලාවේ නිම් වළලු පුළුල් වුවත් කිමිදිය හැකි ගැඹුර නම් සීමා සහිත උනා. මෙයට හේතුව වන්නේ ජලය තුල ගැඹුරට යාමත් සමග ඇතිවන අධික පීඩනයයි.<br />
<br />
ඔක්සිජන් සහිත කිමිදුම් කට්ටලයක් පැළඳ මිනිසාට කිමිදිය හැක්කේ අඩි 330ක උපරිම ගැඹුරක් දක්වා පමණයි. මෙම මට්ටමේදී කිමිදුම්කරුවා මත ජලයෙන් ඇති කරන පීඩනය වායුගෝල පීඩන 10ක් පමණ වනවා. මෙම පීඩන තත්වයේ විනාඩි 5කට වඩා සිටියහොත් පෙනහළු තුල ඇති නයිට්රජන් වායුව කිමිදුම්කරුවාගේ පටක තුලට ද්රවණය වීමට පටන් ගන්නවා. (කිමිදුම් කරුවන් රැගෙන යන ඔක්සිජන් ටැංකි සමන්විත වන්නේ තනිකරම ඔක්සිජන් වලින් පමණක් නොවේ. 100% ඔක්සිජන් ආශ්වාස කිරීම විශ සහිත බැවින් මෙම ඔක්සිජන් ටැංකි තුලට වෙනත් වායූන්ද එකතු කෙරෙනවා. බොහෝවිට මෙසේ එක් කෙරෙන වායුව නයිට්රජන් වන අතර මීට අමතරව හීලියම්ද භාවිතා කෙරෙනවා.) මෙසේ ඇතුල් වන නයිට්රජන් වායුව රුධිර නාල තුලට ඇතුළු වීම නිසා කිමිදුම්කරුවාට මුහුණදීමට සිදුවන්නේ භයානක මරණයකටයි.<br />
<br />
මීට අමතරව මීටත් වඩා ගැඹුරකදී කිමිදුම්කරුවාගේ පෙනහළු පුපුරා යාමකට ලක්වන්නට පුලුවන්. ඒ පෙනහළු තුල ඇති වාතයේ හා පිටත ඇති ජලය අතර ඇති අධික පීඩන වෙනස නිසා. පෙනහළු තුලත් ජලය (හෝ වනත් ද්රවයක්) ඇත්නම් මෙසේ පෙනහළු පුපුරා යාම වැළක්විය හැකියි. නමුත් ප්රශ්නය වන්නේ පෙනහළු තුලට ජලය ඇතුලු වුවහොත් හුස්ම හිරවී කිමිදුම්කරුවා මියයාමයි. ඒ මිනිසාගේ පෙනහළු ජලයේ ඇති ඔක්සිජන් ලබාගත හැකි ආකාරයට සකස් වී නොමැති නිසාවෙන්. කෙසේ වෙතත් ද්රවයක් ආශ්වාස ප්රාශ්වාස කිරීමට මිනිසාට හැකිදැයි සොයා විද්යාත්මක පරීක්ෂණ සිදු කෙරෙන්නේ සෑහෙන කාලයක සිටයි.<br />
<br />
මිනිසාගේ ශ්වසන මාධ්යය කුමත් වුවත් එයට කාරණා දෙකක් ඉතාමත් හොඳින් සිදුකල හැකි විය යුතුයි. ප්රථම කරුණ නම් මිනිසාට අවශ්ය කරන ඔක්සිජන් ප්රමාණය එම මාධ්යය මගින් පෙනහළු වලට සැපයිය යුතුයි. දෙවැන්න නම් පෙනහළු වල ඇති කාබන් ඩයොක්සයිඩ් ඉවත් කිරීමයි. වාතය මෙම කාර්යයන් දෙකම ඉතාමත් හොඳින් ඉටු කරනවා. මෙම කාර්යයන් දෙකම සෑහෙන තරම් දුරට හොඳින් සිදුකල හැකි ද්රවයක් ඇත්නම් එය ශ්වසන මාධ්යය ලෙසින් භාවිතා කලහැකි වියයුතුයි.<br />
<br />
ද්රව ශ්වසනය පිළිබඳ පළමු අත්හදාබැලීම සිදුකර ඇත්තේ 1962 වසරේදී ඩියුක් විශ්ව විද්යාලයේ අචාර්ය ජොහැනස් A. කිල්ස්ට්රා සහ ඔහුගේ පරීක්ෂණ කණ්ඩායම විසින්. මෙහිදී අධික ද්රාවිත ඔක්සිජන් ප්රතිශතයක් ඇති ලවණ ද්රාවණයක් මීයන්ට ආශ්වාස කිරීමට සළස්වනු ලැබුවා. මෙම මීයන් යම්කිසි කෙටි කාලයක් පණ රැකගන්නට සමත් වුවත් ඔවුන් මියයාම වළකන්නට බැරි උනා. මෙම ද්රාවණය ශරීරයට අවශ්ය කරන ඔක්සිජන් ප්රමාණවත් තරමින් සැපයුවත් කාබන් ඩයොක්සයිඩ් පිට කිරීමේ ක්රියාවලිය සිදුකිරීමට මෙම ද්රාවණයට නොහැකි උනා. මෙම නිසා පෙනහළු වලට ඇතිවූ හානිය මගින් මීයන් මියගියා.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdpUWkhGaCatxoKnrNDMV_TO7yn8ueYJqlHZmP9YgZ2eR0ayS1-NT38azGNy5YCivoRQB4TIbnkx0FWgLSvUaYej3SpGD-pQ7wJoyvKaTwFihRyP41KzeIKmZO9k-mkQwmUkYXu_hughs/s1600/PFC6.gif.png" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjdpUWkhGaCatxoKnrNDMV_TO7yn8ueYJqlHZmP9YgZ2eR0ayS1-NT38azGNy5YCivoRQB4TIbnkx0FWgLSvUaYej3SpGD-pQ7wJoyvKaTwFihRyP41KzeIKmZO9k-mkQwmUkYXu_hughs/s1600/PFC6.gif.png" height="400" width="273" /></a></div>
<br />
මීට වසර කීපයකට පසුව විද්යාඥයන් විසින් ෆ්ලූවොරිනීකරණය කරන ලද හයිඩ්රොකාබන් ද්රව ශ්වසන මාධ්යය ලෙස භාවිතා කරමින් පරීක්ෂණ කටයුතු සිදු කිරීම ආරම්භ කලා. මෙම ද්රවයේ ඔක්සිජන් හා කාබන්ඩයොක්සයිඩ් යන වායූන් දෙකම හොදින් ද්රවණය වනවා. මෙහිදීද මීයන් යොදාගෙන පරීක්ෂණ කටයුතු සිදු කල අතර මෙම පරීක්ෂණ වලදී ලද ප්රතිපල ඔක්සිජනීකරණය කරන ලද ලවණ ද්රාවණ යොදාගෙන සිදු කල මුල් පරීක්ෂණයට වඩා සෑහෙන තරම් සුභවාදී උනා. මෙහිදී යොදාගත් මීයන් ද්රාවණයෙන් පිටතට ගත් පසුද සාමාන්ය පරිදි ශ්වසන ක්රියාවලියේ නිරත වීමට සමත් උනා. ඉන් පසුව ගතවූ දශක ගණනාව තුලදී මෙම ශ්වසනය කලහැකි ද්රාවණයේ, එනම් පර්ෆ්ලෝරෝකාබන් (PFC) වල සංයුතීන් විවිධ අත්හදා බැලීම් වලින් අනතුරුව වෙනස් වෙමින් පැමිණ අදවන විට මේ සඳහා වන හොඳම ද්රාවණය ලෙස පර්ෆ්ලූබ්රෝන් (perflubron) හඳුනා ගෙන තිබෙනවා. මෙය 'ලික්විවෙන්ට්' (LiquiVent) ලෙසින්ද හැඳින්වෙනවා. තෙල් ගතියකින් යුත් පැහැදිලි ද්රාවණයක් වන මෙම ද්රාවණයේ ඝණත්වය ජලයේ ඝණත්වය මෙන් දෙගුණයක් වනවා. සාමාන්ය වාතයට වඩා දෙගුණයක් තරම් ඔක්සිජන් ප්රමාණයක් (ඒකක පරිමාවකට ) මෙම ද්රාවණයේ අන්තර්ගතයි. එමෙන්ම මෙම ද්රවය නිශ්ක්රීය ද්රවයක්. එමනිසා මෙමගින් පෙනහළු වලට හානියක් සිදුවීමට ඇති ඉඩකඩ ඉතා අල්පයි. මෙම ද්රවයේ තාපාංකය ඉතා පහළ අගයක් ගන්නා බැවින් වාශ්පීකරණය මගින් මෙම ද්රවය පහසුවෙන්ම පෙනහළු වලින් ඉවත් කරන්නට පුලුවන්.<br />
<br />
1989 වර්ශයේදී ෆිලඩෙල්ෆියා හිදී මිනිසුන් යොදාගෙන පරීක්ෂණ කටයුතු සිදු කෙරුනු අතර මෙමගින් සෑහෙන දුරට යහපත් ප්රතිපල ලැබුනා. මව් කුස තුල සිටිනා කුඩා බිළිඳුන්ගේ ශ්වසන ක්රියාවලියද ද්රව මාධ්යයක සිදුවන අතර මෙම තත්වය කෘතිමව ඇති කලහැකිද යන්නද මෙහිදී පරීක්ෂණයට භාජනය උනා. මෙහිදී 100% සාර්ථක ප්රතිපල අත් නොවුනත් මෙමගින් පෙනහළු ක්රියාකාරිත්වයට හානි සිදු නොවීම ඉතා සුභවාදී ප්රතිපලයක් ලෙසට සැලකුනා.<br />
<br />
ද්රව ශ්වසනයේදී මුහුණපානට වෙන ප්රධානම ගැටළුව වන්නේ ද්රව පෙනහළු තුලට ඇතුල් කිරීමේ සහ පිටකිරීමේ ක්රියාවලිය සිදු කිරීමට තරම් මිනිස් ශ්වසන පද්ධතිය ශක්තිමත් නොවීමයි. මෙම නිසා ශරීරයට ඔක්සිජන් ඇතුලු කිරීමේ හා කාබන් ඩයොක්සයිඩ් පිට කිරීමේ ක්රියාවලිය සිදුවන වේගය දරුණු ලෙස පහත වැටෙනවා. මෙම ද්රාවණය ඔක්සිජන් ලබාදීමට සහ කාබන්ඩයොක්සයිඩ් පිට කිරීමට කෙතරම් හොඳ හැකියාවක් දැක්වුවත් පෙනහළු වලට ක්රියාකාරි වියහැකි වේගය (ඔක්සිජන් ඇතුල් කිරීමට සහ කාබන්ඩයොක්සයිඩ් පිටකිරීමට ) පහත වැටීම නිසා මරණය සිදුවියහැකියි. මෙයට පිළිතුරු ලෙස බාහිර උපකාරක යන්ත්ර භාවිතා කිරීම සිදු කලද, ඉතා හොඳ නීරෝගී කිමිදුම්කරුවෙකු පවා ජලය තුල මෙම ක්රියාවලිය සිදුකරද්දී ඉතා ඉක්මනින් මහන්සි වීමකට ලක් වනවා. මෙම ගැටළුවටත් විසදුමක් සොයාගැනීමට නූතන විද්යාවට හැකියාව ලැබුනහොත් අඩි දහස් ගණනක් ගැඹුරු මුහුදු පතුලක් දක්වාම කිමිදීමට මිනිසාට හැකිවනවා නිසැකයි.<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com8tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-45391552872842908662014-04-21T13:55:00.000+05:302014-04-21T14:02:20.176+05:30අපායේ දොරටුව<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj673-DOGrHvORAKfIxysvle0gZAl13UL390v0wDSCfM_BZxj9rtx4WVqeyBOJXyG3l4cKMzBODTtmZbTzW9HnPw88_zqJzprEWNCf2Qzetsoru4wOqY-6X8v2uRswSLiT9MI1l9O9xMwI/s1600/camping-at-darvaza-turkmenistan.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj673-DOGrHvORAKfIxysvle0gZAl13UL390v0wDSCfM_BZxj9rtx4WVqeyBOJXyG3l4cKMzBODTtmZbTzW9HnPw88_zqJzprEWNCf2Qzetsoru4wOqY-6X8v2uRswSLiT9MI1l9O9xMwI/s1600/camping-at-darvaza-turkmenistan.jpg" height="426" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
1971 වර්ශයේදී ටර්ක්මෙනිස්තානයේ ඩිවේස් ගම්මානයට යාබද කාන්තාරයේ ස්වාභාවික වායු නිධි සොයා සෝවියට් භූ විද්යාඥ කණ්ඩායමක් පරීක්ෂණ කටයුතු සිදු කරමින් සිටියහ. මොවුන්ට වායු නිධි සහිත ගුහාවක් හමු වූ අතර මෙම ගුහාව පරීක්ෂණ කටයුතු කරන අතරතුරේදී කඩා වැටුනේ විශ්කම්භය මීටර් 170ක් පමණ වන විවරයක් ඇති කරවමිනි. මෙම සිදුර තුලින් විෂ වායු පිටවනු ඇතැයි බිය වූ විද්යාඥ පිරිස මෙම සිදුරට ගිනි තැබුවේ එතුල ඇති මීතේන් වායු දහරාව පැය කිහිපයක් ඇතුළත ගිනි ගෙන අවසන් වනු ඇතැයි යන හැඟීමෙනි.<br />
<br />
නමුත් මොවුන්ගේ බලාපොරොත්තු දරුණු ලෙස කඩකල මෙම ගිනි ජාලාව අද වනතුරුත් නොනිවී ඇවිලෙයි. සැතපුම් ගණනාවක් ඈතට පවා දිස්වන මෙම ගිනි විවරය ලොව පුරා ප්රචලිතව ඇත්තේ අපායේ දොරටුව නමිනි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfz_qjzezxIQ8zaExwGQbfezt-ynwwUrpOsmJXaRvKXxw-ZirbNlxvNFXOSj7L0NCLIQw1C8nhM51uqJqXupE1cIUU1AntbcydVBNeYhaRnINGqocvcOO_IS__MpH_ZiSQ5hUpbbsc6kU/s1600/three-brave-souls-on-the-edge-of-the-door-to-hell.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgfz_qjzezxIQ8zaExwGQbfezt-ynwwUrpOsmJXaRvKXxw-ZirbNlxvNFXOSj7L0NCLIQw1C8nhM51uqJqXupE1cIUU1AntbcydVBNeYhaRnINGqocvcOO_IS__MpH_ZiSQ5hUpbbsc6kU/s1600/three-brave-souls-on-the-edge-of-the-door-to-hell.jpg" height="265" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinrksMimLuEVdrFiI0XXKmoUZBE5Pv3uUSxxcc64F2T4IO1vRMTOQ-qiBm9SbDY7iZwNjiXH7SfEBhPdwrXNDCwYkTpVNFPKOAqaLKEdTxOyQyXbnEFaZL5aN0LA__TqJuH7VpotV1_ZI/s1600/996587397_1366063877.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEinrksMimLuEVdrFiI0XXKmoUZBE5Pv3uUSxxcc64F2T4IO1vRMTOQ-qiBm9SbDY7iZwNjiXH7SfEBhPdwrXNDCwYkTpVNFPKOAqaLKEdTxOyQyXbnEFaZL5aN0LA__TqJuH7VpotV1_ZI/s1600/996587397_1366063877.jpg" height="265" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKfF-fJJ7N6-jK3ApA9EebdDZg1aJawDyodg_hbBG-EUnBWgCQWjjx6OnW7LEJaBDPcor9ZElXbts-fNCAW_vZ84CBl0pJGhqw6ZHKSD-Ho_OdMUegqby1H7QjyHqqtVUSZ1vRgcrXo4k/s1600/mesmerized-at-the-door-to-hell.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgKfF-fJJ7N6-jK3ApA9EebdDZg1aJawDyodg_hbBG-EUnBWgCQWjjx6OnW7LEJaBDPcor9ZElXbts-fNCAW_vZ84CBl0pJGhqw6ZHKSD-Ho_OdMUegqby1H7QjyHqqtVUSZ1vRgcrXo4k/s1600/mesmerized-at-the-door-to-hell.jpg" height="266" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglSzG9NJYWFmZFVJfOKrUiT-krZNGRsmZp7AUx0s2EvZnxBlmY8YN_daeH55ri_ItsS6uUguZ6JTZTQJsxT6XnbDWUCjIdpSZKs_l2Anie48AXLSh5GhOYk8sNlPFFbNBVKSeR2vm7Evc/s1600/hell3-1024x768.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglSzG9NJYWFmZFVJfOKrUiT-krZNGRsmZp7AUx0s2EvZnxBlmY8YN_daeH55ri_ItsS6uUguZ6JTZTQJsxT6XnbDWUCjIdpSZKs_l2Anie48AXLSh5GhOYk8sNlPFFbNBVKSeR2vm7Evc/s1600/hell3-1024x768.jpg" height="480" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglBACEAPhlA5cA84eMDN44AxgSDKG2o8E-f6v2O-dIeoyoYgZ7bYuQHL_WxZuGSbHrK7w7Dvj9H89nhqwc7ecVm6CGvkV0F3omqLmpfnwafVXmiPSda_NTKbVvPHlBKZK60qZZqbgwbf0/s1600/url.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEglBACEAPhlA5cA84eMDN44AxgSDKG2o8E-f6v2O-dIeoyoYgZ7bYuQHL_WxZuGSbHrK7w7Dvj9H89nhqwc7ecVm6CGvkV0F3omqLmpfnwafVXmiPSda_NTKbVvPHlBKZK60qZZqbgwbf0/s1600/url.jpg" height="308" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirzW2siSZBOxmBsIJaYeJhK-hBULK1c9ztBR2kF-fGTw7IPfuK9RARrHBngNp6Cuc2dEgg3SqOXODhNMOw8XuEMnhZGkURmKhgDzhQsS1wz2lFazEZGsljEcL0OkWmZ8J16xU1x2f4MTs/s1600/Door-to-Hell-in-Turkmenistan4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEirzW2siSZBOxmBsIJaYeJhK-hBULK1c9ztBR2kF-fGTw7IPfuK9RARrHBngNp6Cuc2dEgg3SqOXODhNMOw8XuEMnhZGkURmKhgDzhQsS1wz2lFazEZGsljEcL0OkWmZ8J16xU1x2f4MTs/s1600/Door-to-Hell-in-Turkmenistan4.jpg" height="258" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Darvaza, Turkmenistan40.180991 58.41162910000002740.1324645 58.330948100000029 40.2295175 58.492310100000026tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-11453259937147147272014-03-30T08:09:00.000+05:302014-04-05T17:01:55.018+05:30අරුම පුදුම ජල පැන්නුම - ජර්මනිය<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEzFiY0_xaAJFGbYRT85Vf4N4gkq2JZu_FlMY3W44RQUhWIW5n4CifHdocZ1zU9izzmbr3lMQGNMu1SBKAiFYrASx-ZnkcTXzo0XTePM9-OOe7ylP3Oa7cW1pr1Usdi2j91UbRoeypry4/s1600/magdeburg-water-bridge6%5B26%5D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiEzFiY0_xaAJFGbYRT85Vf4N4gkq2JZu_FlMY3W44RQUhWIW5n4CifHdocZ1zU9izzmbr3lMQGNMu1SBKAiFYrASx-ZnkcTXzo0XTePM9-OOe7ylP3Oa7cW1pr1Usdi2j91UbRoeypry4/s1600/magdeburg-water-bridge6%5B26%5D.jpg" height="484" width="640" /></a></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: left;">
<br /></div>
<br />
<br />
සාමාන්යයෙන් අපි නිතරම අහන දකින පාලම් හදලා තියෙන්නේ වතුරට බහින්නේ නැතුව වතුර පාරකින් එගොඩ වෙන්න. නමුත් මේ කියන්න යන පාලම එවැනි සාමාන්ය පාලමක් නෙවෙයි. මේ පාලමේ විශේෂත්වයක් තියෙනවා. මේ පාලම යටින් වතුර ගලා බහිනවා වගේම මේ පාලම මතත් වතුර ගලා බහිනවා.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibdzXxda4mOPTFh3S2ch_1-96EFY-ijW2FnVgWEqi8bSsCRVCfHimaCIZ67k1_zDyLBKlp8iTOPTuZXKXvodyeg47dYeoyh71BKWEiptqIm_WKNdMlMFe-ayiVobEGx4Qcu8rTBeJzRCU/s1600/magdeburg-water-bridge6%5B13%5D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibdzXxda4mOPTFh3S2ch_1-96EFY-ijW2FnVgWEqi8bSsCRVCfHimaCIZ67k1_zDyLBKlp8iTOPTuZXKXvodyeg47dYeoyh71BKWEiptqIm_WKNdMlMFe-ayiVobEGx4Qcu8rTBeJzRCU/s1600/magdeburg-water-bridge6%5B13%5D.jpg" height="476" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
ජර්මනියේ පිහිටා තිබෙන මේ පුදුමාකාර පාලම හඳුන්වන්නේ මැග්ඩබර්ග් ජල පැන්නුම නමින්. ජර්මනියේ එල්බෙ-හැවල් ඇළ මාර්ගය හා මිටෙලන්ඩ් ඇළ මාර්ගය මෙම ජල පැන්නුම මගින් සම්බන්ධ කෙරෙනවා. මෙමගින් බෝට්ටු හා නැව් වලට එල්බෙ ගඟ තරණය කිරීමට පහසුකම් සලසා දෙනවා. මීටර් 918ක් දිග මෙය ලෝකයේ දිගම නාව්ය ඇළ මාර්ගය ලෙසට සැළකෙනවා.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS5F9h6CdbHAunbnW65M5rLObXlYJWObetTWdnkEvaSx-Nd9YaVYBo6h-YTsrvO_lNdOA7Ndq_VUv62yeNfQYzxYrUiwKCwYfmR6oe3nCRlkMunTvoRYi46RpdokPXA1fHIyD8UENK5sk/s1600/magdeburg-water-bridge3%5B2%5D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhS5F9h6CdbHAunbnW65M5rLObXlYJWObetTWdnkEvaSx-Nd9YaVYBo6h-YTsrvO_lNdOA7Ndq_VUv62yeNfQYzxYrUiwKCwYfmR6oe3nCRlkMunTvoRYi46RpdokPXA1fHIyD8UENK5sk/s1600/magdeburg-water-bridge3%5B2%5D.jpg" height="480" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj11OF4cArcjX7sUUF4UetY6fj2GSPpa5Zsf-STBY8slL6ves3ScCB3srTh6ecv_d5fZLjgeXPeFB49UjFo6S253rsX9XhMgs3JJSlOkt-h-oUhE_NIVTkiHD1n-OV6tc4VuOTfpxXUH38/s1600/magdeburg-water-bridge5%5B2%5D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj11OF4cArcjX7sUUF4UetY6fj2GSPpa5Zsf-STBY8slL6ves3ScCB3srTh6ecv_d5fZLjgeXPeFB49UjFo6S253rsX9XhMgs3JJSlOkt-h-oUhE_NIVTkiHD1n-OV6tc4VuOTfpxXUH38/s1600/magdeburg-water-bridge5%5B2%5D.jpg" height="456" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
<br />
<br />
<br />
මැග්ඩබර්ග් ජල පැන්නුම නිර්මාණය කිරීමට පෙරාතුව එල්බෙ-හැවල් ඇළ මාර්ගය හා මිටෙලන්ඩ් ඇළ මාර්ගය මැගඩබර්ග් ආසන්න ස්ථානයකදීම එල්බෙ ගඟට එකතු උනත් ඇළ මාර්ග දෙක ගඟට එකතු වන්නේ ගඟේ දෙපසිනුයි. එම නිසා මෙම ඇළ මාර්ග දෙක හරහාම ගමන් කරනා නාවුක යාත්රා වලට එක් ඇළ මාර්ගයකින් පැමිණ එල්බෙ ගඟට වැටී අනෙක් ඇළ මාර්ගයට ඇතුල් වීම සඳහා කිලෝමීටර් 12ක දුරක් යාත්රා කලයුතු උනා. ඒ වගේම එල්බෙ ගඟේ පුළුල් ස්වාභාවය නිසා ජලය අඩු කාලයට මෙම ඇළ මාර්ග දිගේ නාවුක යාත්රා පැමිණුනත් ඒවාට එල්බෙ ගඟ හරහා යාත්රා කළ නොහැකි උනා. මැග්ඩබර්ග් ජල පැන්නුම නිර්මාණය කර ඇත්තේ මේ හේතු නිසාවෙනුයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSQKCSY4bLKM3VPn3dJ7TyTh5OS2OpWNh1_FWtY-qRtBDrRCInt4qc1rzOlnjzJTKja5J9KmSFS7A1R2PuQI9dm6TysD4MxbIXYPd5TJvrz-8EU4Qz6u3pAzKsxN0n5zfPAiSrZLbVRb0/s1600/magdeburg-water-bridge2%255B3%255D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjSQKCSY4bLKM3VPn3dJ7TyTh5OS2OpWNh1_FWtY-qRtBDrRCInt4qc1rzOlnjzJTKja5J9KmSFS7A1R2PuQI9dm6TysD4MxbIXYPd5TJvrz-8EU4Qz6u3pAzKsxN0n5zfPAiSrZLbVRb0/s1600/magdeburg-water-bridge2%255B3%255D.jpg" height="240" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
මැග්ඩබර්ග් ජල පැන්නුමේ නිර්මාණ කටයුතු 1930 වර්ශයේදී ඇරඹුනත් දෙවන ලෝක යුද්ධය නිසා නවතා දැමුණු ඉදිකිරීම් කටයුතු විවිධාකාර හේතු නිසා අත්හැර දමා තිබී නැවත අරඹන්නේ 1997 වර්ශයේදීයි. සම්පූර්ණයෙන් නිමා කෙරුනු මැග්ඩබර්ග් ජල පැන්නුම 2003 වර්ශයේදී විවෘත කෙරුනා.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOvNphE4VRmaEupaIZ_9Z36XduYa27HZAsh4UsFyW4y51vIEHvIjyIxENrWu4JrQmNosFEPeow6jVQ2tEre24uBGYpM0PPhgdK_KuawtSLFJKxx7n0qGc1R39safZGaLiEnMd7SEqs3T4/s1600/magdeburg-water-bridge4%255B2%255D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiOvNphE4VRmaEupaIZ_9Z36XduYa27HZAsh4UsFyW4y51vIEHvIjyIxENrWu4JrQmNosFEPeow6jVQ2tEre24uBGYpM0PPhgdK_KuawtSLFJKxx7n0qGc1R39safZGaLiEnMd7SEqs3T4/s1600/magdeburg-water-bridge4%255B2%255D.jpg" height="386" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.comMagdeburg, Germany52.130807 11.62887799999998651.8188585 10.983430999999985 52.4427555 12.274324999999987tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-21630555106116864912014-03-14T09:52:00.000+05:302014-03-19T21:15:50.426+05:30ටොරන්ට් ෆයිල් ඩිරෙක්ට් ඩවුන්ලෝඩ් කරන ක්රම 6ක් (නොමිලේ)ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ඩවුන්ලෝඩ් කරන්න බිට්ටොරන්ට්, Uටොරන්ට් වගේ සොෆ්ට්වෙයාර්ස් ගොඩක් තිබුනත් ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ඩිරෙක්ට් ඩවුන්ලෝඩ් කරන්න උවමනා අයත් ගොඩක් ඉන්න පුලුවන්. මේ ලිපිය ඒ අය වෙනුවෙන්.<br />
<br />
ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ඩිරෙක්ට් ඩවුන්ලෝඩ් කරන එකේ වාසි කිහිපයක් තියෙනවා. අප්ලෝඩ් කිරීමක් කරන්න උවමනා නැති කම, ස්පීඩ් එක වැඩි වීම මේ වාසි විදිහට හඳුන්වන්න පුලුවන්. ඒ වගේම ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ඩවුන්ලෝඩ් කරන එක බ්ලොක් කරලා තියෙන අන්තර්ජාල සම්බන්ඳතා හරහාත් මේ විදිහට ෆයිල්ස් ඩවුන්ලෝඩ් කරන්න පුලුවන්.<br />
<br />
ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ඩිරෙක්ට් ඩවුන්ලෝඩ් කරගන්න පුලුවන් වෙබ් අඩවි ගොඩක් හොයාගන්න පුලුවන් උනත් බහුතරයක් වෙබ් අඩවි වල මේ සේවාව ලබාගන්න ඕනේ මුදල් ගෙවලා. අද මේ ලිපියෙන් කතා කරන්නේ නොමිලේම ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ඩිරෙක්ට් ඩවුන්ලෝඩ් කරගන්න පුලුවන් වෙබ් අඩවි ගැනයි.<br />
<br />
<br />
<h3>
<span style="font-size: large;">1.) <span style="font-weight: normal;"><a href="http://lajusangat.net/">Lajusangat.net</a></span></span></h3>
<br />
මේ වෙබ් අඩවියේ Free Account එකක් හදාගන්න උවමනා වෙන්නේ ඊමේල් ඇඩ්රස් එකක් විතරයි.<br />
<br />
<h3>
<span style="font-size: small;"><u>වෙබ් අඩවියේ විශේෂතා</u></span></h3>
<ul>
<li>එක් ෆයිලයක උපරිම විශාලත්වය = සීමාවක් නැත</li>
<li>උපරිම වේග සීමාව = සීමාවක් නැත</li>
<li>ෆයිලය වෙබ් අඩවියේ තබාගන්නා කාලය = දින 1 (අවසාන බාගත කිරීමෙන් පසු)</li>
<li>එකවර ක්රියාත්මක කලහැකි ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ගණන = 1</li>
</ul>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">2.) <a href="http://alldebrid.com/">Alldebrid.com</a></span><br />
<br />
මේ වෙබ් අඩවියේ Free accounts වලින් ටොරන්ට්ස් ඩවුන්ලෝඩ් කරන්න බෑ. ඒත් ඉතින් බයවෙන්න දෙයක් නෑ. අපි කොහොමහරි අපේ වැඩේ කරගන්නවා. මෙන්න මෙහෙමයි කරන්න තියෙන්නේ. මේ වෙබ් අඩවියේ offer එකක් තියෙනවා free accounts තියෙන අයට දවස් දෙකක් premium account වලින් දෙන විදිහට ඩවුන්ලෝඩ් කරන්න දෙන. ඒක තමයි අපි පාවිච්චි කරන්නේ. හැබැයි එක free account එකකට මේ දවස් දෙක පාවිච්චි කරාට පස්සේ නැවතත් ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ඩවුන්ලෝඩ් කරගන්න බැරුව යනවා. ආයෙත් කරගන්න ඕනෙනම් අලුත් account එකක් හදන එක තමයි තියෙන්නේ.<br />
<br />
මුලින්ම මේ වෙබ් අඩවියේ free account එකක් හදාගන්න.<br />
<br />
ඊට පස්සේ free account එක හදාගන්න පාවිච්චි කරපු ඊමේල් ඇඩ්රස් එකට ඊමේල් එකක් එනවා account එක activate කරන link එක දන්වලා. මේ එන මේල් එකේම තව ලින්ක් එකක් තියෙනවා request free days කියලා.<br />
<br />
මුලින්ම activate link එක ක්ලික් කරලා account එක activate කරගන්න.<br />
<br />
ඊට පස්සේ අනිත් ලින්ක් එක ක්ලික් කරන්න. එතකොට ඕපන් වෙන වෙබ් පිටුවේ අදාල ස්ථානයේ ජංගම දුරකතන අංකය ඇතුළත් කරලා next කරන්න. (අලුත් වෙබ් පිටුවක් ඕපන් වේවි.)<br />
<br />
ඊට පස්සේ දුරකතනයට කෙටි පණිවිඩයක් එනවා code එකක් තියෙන. මේ code එක අලුතෙන් ඕපන් වූ වෙබ් පිටුවේ අදාළ ස්ථානයට ඇතුලත් කරන්න.<br />
<br />
මෙච්චරයි කරන්න තියෙන්නේ. දැන් දවස් දෙකක් මේ වෙබ් අඩවිය premium user කෙනෙක් විදිහට පාවිච්චි කරන්න පුලුවන්.<br />
<br />
<h3>
<u>ටොරන්ට් ෆයිල් එකක් ඩවුන්ලෝඩ් කරන ක්රමය</u></h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkSO-VCwYx6D2bFinzimghitI4qJ-ZwhTseAoGN_NiJZH18y_2G6AhIGxaIbHe4mFpzsi7DWfcujl-FAliIv1kbZlNzJAq4cW0R123yMwr0gDSYyw0quqC-qkYOOpXJeFgXlPClVG8PFU/s1600/Capture2.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjkSO-VCwYx6D2bFinzimghitI4qJ-ZwhTseAoGN_NiJZH18y_2G6AhIGxaIbHe4mFpzsi7DWfcujl-FAliIv1kbZlNzJAq4cW0R123yMwr0gDSYyw0quqC-qkYOOpXJeFgXlPClVG8PFU/s1600/Capture2.JPG" height="220" width="640" /></a></div>
<br />
රතු පාටින් රවුම් කරලා තියෙන ලින්ක් එක ක්ලික් කරන්න.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUeJvRU9CUObF3y0x-4zvk_2EcJDa5_Dea_lEyjccciLD_aVa7D6aXvjpsiKEgePJyZ5Rj79Mq292PsTp_0myawMPqqXiiiq7p1elPSmraIJhswimCsMP28paKlDMSraFU-UKHc-ZMOQw/s1600/Capture.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjUeJvRU9CUObF3y0x-4zvk_2EcJDa5_Dea_lEyjccciLD_aVa7D6aXvjpsiKEgePJyZ5Rj79Mq292PsTp_0myawMPqqXiiiq7p1elPSmraIJhswimCsMP28paKlDMSraFU-UKHc-ZMOQw/s1600/Capture.JPG" height="352" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
මෙතනදි මැග්නට් ලින්ක් එක දෙන්න. නැත්නම් ටොරන්ට් ෆයිල් එක අප්ලෝඩ් කරන්න.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz3zRhKUqEXWseJPQjZhhOvvQK6pia3ELgPki1waN-wlf9QrrhDvhXXj32KLwl7WeCI7oMZemGp8d7ebIS8z0Sf87UZ5IAGbngmIsbCzZX050jlaesocVLOKXzu5EpQkGzZFl1hIs1B4s/s1600/Capture3.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhz3zRhKUqEXWseJPQjZhhOvvQK6pia3ELgPki1waN-wlf9QrrhDvhXXj32KLwl7WeCI7oMZemGp8d7ebIS8z0Sf87UZ5IAGbngmIsbCzZX050jlaesocVLOKXzu5EpQkGzZFl1hIs1B4s/s1600/Capture3.JPG" height="307" width="640" /></a></div>
<br />
මේ විදිහට දීපු ෆයිල්ස් ඒ වෙබ් පිටුවේම යටින් මේ විදිහට පෙන්නනවා. Display links කියන තැන ක්ලික් කරන්න.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCBVX_1bFH1Yz24hqTAyQuFWm5Ck7LBLrCyNzppfzAjXr1oLteIyTmNRyM1ZmJnJHTb8L1jSXL8pUr0t8O_ja7E7BSKJu7khk0Ks-Vj8TyVhP-kWV8veOXVBQNEdIEzC1Qjh6im9fffhE/s1600/Capture4.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCBVX_1bFH1Yz24hqTAyQuFWm5Ck7LBLrCyNzppfzAjXr1oLteIyTmNRyM1ZmJnJHTb8L1jSXL8pUr0t8O_ja7E7BSKJu7khk0Ks-Vj8TyVhP-kWV8veOXVBQNEdIEzC1Qjh6im9fffhE/s1600/Capture4.JPG" height="273" width="640" /></a></div>
<br />
එතකොට එතනම යටින් මේ විදිහට ලින්ක් එක පෙන්නනවා. ඒ ලින්ක් එක රයිට් ක්ලික් කරලා කොපි කරගන්න.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFolONJtO5PRhPgg0tCmFIY3j1yM3mohoaCUp1uSfs24_Mhjaw8silycMD3S7E0tf3NV5EUE0YW4lmgFX82P2UjYLxcwzHXL5K9sAVf1i15kbypjFS_rfMbSmGUmSsW3OjnAvnM2s_ypQ/s1600/Capture5.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhFolONJtO5PRhPgg0tCmFIY3j1yM3mohoaCUp1uSfs24_Mhjaw8silycMD3S7E0tf3NV5EUE0YW4lmgFX82P2UjYLxcwzHXL5K9sAVf1i15kbypjFS_rfMbSmGUmSsW3OjnAvnM2s_ypQ/s1600/Capture5.JPG" height="337" width="640" /></a></div>
<br />
ඊට පස්සේ Downloader කියන ලින්ක් එක ක්ලික් කරන්න.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhez6RkvB2oVxOpc66DsQPXIRp6k76ud582FvIrKtJIMA8y4H_mL0_Vbyp-ccQqq6Upy-QR1NsvdNWAcYu5Iks64Be-S4zMrcDe2sysI_xja3JcJ_saR6p0lj2QFXXAv5tT1ksNKGJMP80/s1600/Capture6.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhez6RkvB2oVxOpc66DsQPXIRp6k76ud582FvIrKtJIMA8y4H_mL0_Vbyp-ccQqq6Upy-QR1NsvdNWAcYu5Iks64Be-S4zMrcDe2sysI_xja3JcJ_saR6p0lj2QFXXAv5tT1ksNKGJMP80/s1600/Capture6.JPG" height="312" width="640" /></a></div>
<br />
අලුත් වෙබ් පිටුවේ කලින් කොපි කරගත්ත ලින්ක් එක කොපි කරන්න ඉහත රූපයේ රතු කවයෙන් පෙන්නලා තියෙන තැන. ඊට පස්සේ පහළින් තියෙන කොළ පාට ලින්ක් එක ක්ලික් කරන්න.<br />
<br />
එතකොට එතනම යටින් ඩිරෙක්ට් ලින්ක් එක පෙන්නනවා. ඒක ක්ලික් කරලා ෆයිල් එක ඩවුන්ලෝඩ් කරගන්න.<br />
<br />
<br />
<b>ඩවුන්ලෝඩ් කරන එකට තහංචි දාලා තියෙන තැනක නම් (උදා:- Office, University, School )</b><br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1p1mGLrh-QLcAQQ_z6QTDyecGKBo1XdoU9BFBfcdnkrBdRrS6fEKQ2RFGVaHR8ZE1mPjgLlVSl5lJBocdqPzwhWV4vxYwnpZWvZuSdUGcfvrjJvi9dIGmojK-8Yvxc_En6ucflgGHEBM/s1600/Capture7.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj1p1mGLrh-QLcAQQ_z6QTDyecGKBo1XdoU9BFBfcdnkrBdRrS6fEKQ2RFGVaHR8ZE1mPjgLlVSl5lJBocdqPzwhWV4vxYwnpZWvZuSdUGcfvrjJvi9dIGmojK-8Yvxc_En6ucflgGHEBM/s1600/Capture7.JPG" height="112" width="640" /></a></div>
<br />
මෙතන ක්ලික් කරන්න.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKEJ-dmLGtAvvAzgo-sqUsrxzTAgI1mjfzBh6gsUOHkgtnL8l5qqY5ZlBYS0bnCkD-lMIEO1t8p_tx0KrzWYZnewdJ6cGKg9Qj8A2Cta5mMgI6kPyvZZSa7CMrA2KihULaPq6zvTp2ncI/s1600/Capture8.JPG" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjKEJ-dmLGtAvvAzgo-sqUsrxzTAgI1mjfzBh6gsUOHkgtnL8l5qqY5ZlBYS0bnCkD-lMIEO1t8p_tx0KrzWYZnewdJ6cGKg9Qj8A2Cta5mMgI6kPyvZZSa7CMrA2KihULaPq6zvTp2ncI/s1600/Capture8.JPG" height="176" width="640" /></a></div>
<br />
ඕපන් වෙන වෙබ් පිටුවේ මේ පෙන්නලා තියෙන විදිහට settings හදලා confirm the changes ක්ලික් කරන්න.<br />
<br />
<br />
<h3>
<span style="font-size: small;"><u>වෙබ් අඩවියේ විශේෂතා</u></span></h3>
<ul>
<li>එක් ෆයිලයක උපරිම විශාලත්වය = සීමාවක් නැත</li>
<li>උපරිම වේග සීමාව = සීමාවක් නැත</li>
<li>ෆයිලය වෙබ් අඩවියේ තබාගන්නා කාලය = සීමාවක් නැත (අපි කරන විදිහටනම් දින 2)</li>
<li>එකවර ක්රියාත්මක කලහැකි ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ගණන = සීමාවක් නැත</li>
</ul>
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">3.) <a href="http://btcloud.io/">Btcloud.io</a></span><br />
<br />
මේ වෙබ් අඩවියේ accounts හදන්න උවමනා නැහැ. ඊමේල් එකෙන් ලොග් වෙලා ඩවුන්ලෝඩ් කරන්න පුලුවන්.<br />
<br />
<h3>
<span style="font-size: small;"><u>වෙබ් අඩවියේ විශේෂතා</u></span></h3>
<ul>
<li>එක් ෆයිලයක උපරිම විශාලත්වය = 1GB</li>
<li>උපරිම වේග සීමාව = සීමාවක් නැත</li>
<li>ෆයිලය වෙබ් අඩවියේ තබාගන්නා කාලය = සීමාවක් නැත</li>
<li>එකවර ක්රියාත්මක කලහැකි ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ගණන = 5</li>
</ul>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">4.) <a href="http://filestream.me/">Filestream.me</a></span><br />
<br />
මේ වෙබ් අඩවියේ Free Account එකක් හදාගන්න උවමනා වෙන්නේ ඊමේල් ඇඩ්රස් එකක් විතරයි.<br />
<br />
<h3>
<span style="font-size: small;"><u>වෙබ් අඩවියේ විශේෂතා</u></span></h3>
<ul>
<li>එක් ෆයිලයක උපරිම විශාලත්වය = 1GB</li>
<li>උපරිම වේග සීමාව = සීමාවක් නැත</li>
<li>ෆයිලය වෙබ් අඩවියේ තබාගන්නා කාලය = දින 3</li>
<li>එකවර ක්රියාත්මක කලහැකි ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ගණන = 2</li>
</ul>
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">5.) <a href="http://furk.net/">Furk.net</a></span><br />
<br />
Gmail, Yahoomail, Facebook accounts වලින් ලොග් වෙන්න පුලුවන්.<br />
<br />
<h3>
<span style="font-size: small;"><u>වෙබ් අඩවියේ විශේෂතා</u></span></h3>
<ul>
<li>එක් ෆයිලයක උපරිම විශාලත්වය = 2GB</li>
<li>උපරිම වේග සීමාව = සීමාවක් නැත</li>
<li>ෆයිලය වෙබ් අඩවියේ තබාගන්නා කාලය = සීමාවක් නැත</li>
<li>එකවර ක්රියාත්මක කලහැකි ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ගණන = සීමාවක් නැත</li>
</ul>
මෙම වෙබ් අඩවියෙන් එක් දිනකදී ඩවුන්ලෝඩ් කල හැක්කේ 1GB ප්රමාණයක ෆයිල්ස් පමණි.<br />
<br />
<br />
<br />
<span style="font-size: large;">6.) <a href="http://boxopus.com/">Boxopus.com</a></span><br />
<br />
Facebook account එකෙනුත් ලොග් වෙන්න පුලුවන්.<br />
<br />
<h3>
<span style="font-size: small;"><u>වෙබ් අඩවියේ විශේෂතා</u></span></h3>
<ul>
<li>එක් ෆයිලයක උපරිම විශාලත්වය = 1GB</li>
<li>උපරිම වේග සීමාව = සීමාවක් නැත</li>
<li>ෆයිලය වෙබ් අඩවියේ තබාගන්නා කාලය = දින 1</li>
<li>එකවර ක්රියාත්මක කලහැකි ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ගණන = 1</li>
</ul>
<br />
<br />
මේ ක්රම 6ම නොමිලේම ටොරන්ට් ෆයිල්ස් ඩිරෙක්ට් ඩවුන්ලෝඩ් කරගැනීමට භාවිතා කරන්න පුලුවන්.<br />
<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com3tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-18184073172368695812014-03-12T08:21:00.003+05:302014-03-19T21:16:08.666+05:30ඉන්කා මමියක මරණයේ තතු හෙලිවේ<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyeRigyc9dR3Y2qyIMERBtIDn7BkUR2nIO2mppVILKUBILvYBws6e5UMPpR5XxSZHlpUW8EH5KWYbhRwTGn3IQXcvsY6l0WD71hzjB2Kz0T2XbAOj8buUNXDg3z0pdMhU3SaCM_6VjLEw/s1600/article-2569110-1BE049B300000578-415_634x379.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiyeRigyc9dR3Y2qyIMERBtIDn7BkUR2nIO2mppVILKUBILvYBws6e5UMPpR5XxSZHlpUW8EH5KWYbhRwTGn3IQXcvsY6l0WD71hzjB2Kz0T2XbAOj8buUNXDg3z0pdMhU3SaCM_6VjLEw/s1600/article-2569110-1BE049B300000578-415_634x379.jpg" height="382" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
මෙම මමියේ අතීතය පිළිබඳ හරිහැටි විස්තරයක් සඳහන් නොවෙතත් 1890දී බැවේරියානු කුමාරිකාවක වන තෙරේසා කුමරිය විසින් මමිය අත්පත් කරගත් බව සඳහන් වෙනවා. ඉන්පසුව වසර 100කට අධික කාලයක් මෙම මමිය තිබී ඇත්තේ ජර්මනියේ බැවේරියානු ප්රාන්ත පුරාවිද්යා භාණ්ඩ එකතුවේයි.<br />
<br />
වසර 1600ක් පමණ පැරණි ලෙසට සැළකෙන මෙම මමිය සොයාගෙන තිබෙන්නේ දකුණු ඇමෙරිකාවේ ඇටකාමා කාන්තාරයෙන්. මෙය වයස විසි ගණනක් වූ ඉන්කා කාන්තාවකගේ මමියක් ලෙසට සැළකෙනවා.<br />
<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheDXiOKkm33zXPYmN6y_RASIMWGUZtaun-cgpRStMQyUrUZ-1QOxM_pXDK2oIcntIREDkh9SkduBF-AYWeSHDDyKhMgnU_JqZmYo29681IltsVPh6kjnrVmX44f1avUvVEmYJdtndggVI/s1600/article-2569110-1BDA0AEF00000578-388_634x670.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEheDXiOKkm33zXPYmN6y_RASIMWGUZtaun-cgpRStMQyUrUZ-1QOxM_pXDK2oIcntIREDkh9SkduBF-AYWeSHDDyKhMgnU_JqZmYo29681IltsVPh6kjnrVmX44f1avUvVEmYJdtndggVI/s1600/article-2569110-1BDA0AEF00000578-388_634x670.jpg" height="400" width="377" /></a></div>
<br />
<br />
ඇයගේ හිසකේ බැඳි පටි නිපදවා ඇත්තේ බැටළු හෝ ලාමා සත්වයෙකුගේ සම් වලින් බව සොයාගෙන තිබෙනවා. මෙම කරුණත් ඇයගේ හිසේ හැඩයත් පදනම් කරගෙනයි විද්යාඥයන් ඇය දකුණු ඇමෙරිකානු සම්භවයක් ඇත්තියක බව නිගමනය කර තිබෙන්නේ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiN7QyycXpgYeyUBMZhiKD8i8E6a-0bkkbv_HJGTkaNjatAzsPA9pwN2OA9Dh-BHcLBi1FSzV_4LLBIjK5xB3rez8pdF3gkS3mhog3qkjDoP3X3DV76OGOqRDnyOWO6VP6fSdhzAl_YhOI/s1600/article-2569110-1BE049B700000578-661_634x379.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiN7QyycXpgYeyUBMZhiKD8i8E6a-0bkkbv_HJGTkaNjatAzsPA9pwN2OA9Dh-BHcLBi1FSzV_4LLBIjK5xB3rez8pdF3gkS3mhog3qkjDoP3X3DV76OGOqRDnyOWO6VP6fSdhzAl_YhOI/s1600/article-2569110-1BE049B700000578-661_634x379.jpg" height="382" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
ඇය චාගාස් ආසාදනය නම් ආසාදනයකින් පෙලුනු බවටත් හඳුනාගෙන තිබෙනවා. නමුත් ඇයගේ මරණය සිදුවී ඇත්තේ මෙම ආසාදනය නිසා නම් නොවෙයි. මෙම ආසාදන තත්වය ඇයව මරණය අභියසටම ගෙනැවිත් තිබුනත් ඇය මියගොස් ඇත්තේ බිලිපූජාවකදී බිල්ලට දීමෙන් බව නවතම වෛද්ය පරීක්ෂණ මගින් සොයාගෙන තිබෙනවා.<br />
<br />
ඇයගේ සම්භවය හා මරණය පිළිබඳ වඩා හොඳ අවබෝධයක් ලබාගැනීම සඳහා මියුනිච් විශ්වවිද්යාලයේ පුරාණව්යාධිවේදියෙකු වන ඇන්ඩ්රියාස් නර්ලිච් ඇටසැකිල්ල, ශරීර අවයව සහ පුරාණ DNA පරීක්ෂාවට ලක්කොට තිබෙනවා.<br />
<br />
මමියේ බාහිර පෙනුමෙන් ඇය අවසන් මොහොතේදී අධික කම්පනයකට ලක්වූ බවට සාක්ෂි දක්නට නැතත් හිස්කබලේ නළල් ප්රදේශය බිඳී ගොස් ඇති බවට CT ස්කෑන් පරීක්ෂණයක් මගින් සොයාගෙන තිබෙනවා.<br />
<br />
පරීක්ෂණ කටයුතු පිළිබඳව "Plos One" නම් සඟරාවට ලිපියක් ලියමින් අදහස් දක්වන පර්යේෂණ කණ්ඩායම පවසා සිටින්නේ ඇයගේ හිසට තියුණු ආයුධයකින් එල්ල වූ පහරවල් කිහිපයක් නිසාවෙන් ඇය මරණයට පත්ව ඇති බවයි. ඇය මරා දැමීමෙන් අනතුරුව ඇයව ඇටකාමා කාන්තාරයේ වළදමා ඇති අතර කාන්තාරයේ වැලි සහ සුළඟ හේතුකොටගෙන ඇය ස්වාභාවිකව මමිකරණය වී ඇත. මමියේ හිසකෙස් වෛද්ය පරීක්ෂණ වලට ලක්කිරීමෙන් අනතුරුව මියයන විට ඇයගේ වයස නිර්ණය කර ඇති අතර ඇය ජීවත් වූ කාලයේදී මුහුදු ආහාර සහ ඉරිඟු වැඩි වශයෙන් ආහාරයට ගන්නට ඇති බවටත් නිගමණය කර තිබෙනවා.<br />
<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com2Desierto de Atacama, Chile-23.3695439 -69.859740600000009-38.1584024 -90.514037600000009 -8.5806854 -49.205443600000009tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-55619964910501232762014-03-11T18:02:00.000+05:302014-03-11T18:02:20.251+05:30පිඹුරෙක් කිඹුලෙකුව ගිලී!!<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqM51CAmq7SZzZjLTZ-xVRHccyO6r_jXDcYalf34zDnoHppXU_vPLuE7hmph3C7MZ9eP9AJiIFMOIUYjdBsQFw2gStGkP8yAydQIrqhTIuTdVZ7Uz5jLWx9u1JeZoYUrVazg65aD698Os/s1600/Caught+On+Camera+Snake+Devours+Crocodile+After+5+Hour+Battle.mp4_snapshot_00.31_%5B2014.03.11_17.56.18%5D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiqM51CAmq7SZzZjLTZ-xVRHccyO6r_jXDcYalf34zDnoHppXU_vPLuE7hmph3C7MZ9eP9AJiIFMOIUYjdBsQFw2gStGkP8yAydQIrqhTIuTdVZ7Uz5jLWx9u1JeZoYUrVazg65aD698Os/s1600/Caught+On+Camera+Snake+Devours+Crocodile+After+5+Hour+Battle.mp4_snapshot_00.31_%5B2014.03.11_17.56.18%5D.jpg" height="360" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
පැය පහක් තිස්සේ සිදුකල සටනකින් පසුව පිඹුරෙකු විසින් කිඹුලෙකුව සම්පූර්ණයෙන්ම ගිල දැමූ පුවතක් ඕස්ට්රේලියාවෙන් වාර්තා වෙනවා. මෙම සිද්ධිය සිදුව තිබෙන්නේ ක්වීන්ස්ලන්ඩ් ප්රාන්තයේ ඊසා කඳුකරය ආසන්නයේ පිහිටා ඇති මුන්ඩාරා විල් ඉවුරේදීයි. සිදුවීම සජීවිව සියැසින් දැකගැනීමට අසල්වාසීන් සමත්ව ඇති අතර මෙහි වීඩියෝවක්ද යූටියුබ් හරහා ප්රචලිත උනා.<br />
<br />
"කිඹුලාව ගිල දැමීමෙන් අනතුරුව පිඹුරාගේ කුස තුල කිඹුලාගේ හැඩය පැහැදිලිවම දකින්නට තිබුනා. ඒක තමයි අපූරුම දෙය. කිඹුලාගේ පාද සහ ඇඟේ හැඩය මෙන්ම විශාලත්වයද පැහැදිලිවම පෙනුනා. එය හරිම පුදුමාකාරයි." ගම්වැසියෙකු වන ටිෆනි කෝර්ලිස් ඕස්ට්රේලියානු ABC ප්රවෘත්ති විකාශයට පවසා තිබෙනවා.<br />
<br />
පිඹුරන් විසින් කිඹුලන්ව ගිල දැමීම එතරම්ම දුර්ලභ සිදුවීමක් නොවන බව කියා සිටින ලින්ඩ්සේ හෝර්ඩ් මෙවන් සිදුවීම් දකුණු ඇමෙරිකාවේද වරින්වර සිදුවන බව පෙන්වා දෙනවා. ඇය ජෛවවිද්යාඥවරියක්.<br />
<br />
මේ පිඹුරා ඕස්ට්රේලියාවට ආවේනික පිඹුරු විශේෂයක් වන ඔලිව් පිඹුරෙකු ලෙසට හඳුනා ගෙන තිබෙනවා. දකුණු ඩැකෝටා උරග සත්වෝද්යානයේ, ටෙරී ෆිලිප් පවසා සිටින ආකාරයට ඔලිව් පිඹුරන් විශාල ගොදුරු ගිල දැමීමට උපන් හපන්නු වන අතර ඔවුන්ට විශාල ශක්තියක්ද ඇත. ඔහු තවදුරටත් සඳහන් කරන ආකාරයට මෙම පිඹුරන් තමන්ගේ ශරීර ප්රමාණය මෙන් 75%- 100% අතර ප්රමාණවල ගොදුරු නිතරම ගිල දමනවා.<br />
<br />
යූටියුබ් වීඩියෝව පහතින් නරඹන්නට පුලුවන්.<br />
<br />
<br />
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="360" src="//www.youtube.com/embed/l56K8eAtCig?feature=player_embedded" width="640"></iframe>
<br />
<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Queensland, Australia-20.9175738 142.70279559999994-50.3414368 101.39420159999995 8.5062892000000012 -175.98861040000008tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-15618607374357771452014-03-09T10:25:00.001+05:302014-03-09T17:00:26.232+05:30යුරෝපයේ විසූ විශාලතම මාංශ භක්ෂක ඩයිනෝසරයා<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOp_j7NyUkGFRVpTR5bFLJ5VuEHAZtSCQCxd1UtBV5NBq5WoBL0JwrMgzCmMQjGLCi_0hlDG6rLkrDdcJs-8h_REJsPM6wEQpwnTczA8ZSnAeCUCPuZsNzZ4ezZ1yp2l2SpTjxV2cxBRE/s1600/_73386147_torvosaurusgurneyi_by_sergeykrasovskiy_webversion.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgOp_j7NyUkGFRVpTR5bFLJ5VuEHAZtSCQCxd1UtBV5NBq5WoBL0JwrMgzCmMQjGLCi_0hlDG6rLkrDdcJs-8h_REJsPM6wEQpwnTczA8ZSnAeCUCPuZsNzZ4ezZ1yp2l2SpTjxV2cxBRE/s1600/_73386147_torvosaurusgurneyi_by_sergeykrasovskiy_webversion.jpg" height="410" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ජීවත් වූ කාලයේ ආහාර දාමයේ ඉහලම පුරුක මොවුන් වන්නට ඇත</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
පෘතුගාල විද්යාඥයන් පිරිසක් පසුගියදා අති විශාල මාංශ භක්ෂක ඩයිනසෝරයෙකුගේ ෆොසිල සොයාගැනීමට සමත්ව තිබෙනවා. මේ දක්වා සොයාගෙන ඇති සත්වයන් අතරින් යුරෝපයේ විසූ විශාලතම මාංශ භක්ෂක සත්වයා ලෙසට මෙම ඩයිනෝසරයා අභිශේක ලබන බවට එම විද්යාඥයන් පිරිස පවසා සිටිනවා. මෙම ඩයිනසෝරයාගේ අස්ථි ෆොසිල සොයාගෙන තිබෙන්නේ ලිස්බන් නගරයට උතුරු දෙසින් ඇති 'ප්රේයා ඩා වර්මෙලා' නම් ප්රදේශයේ පිහිටි කඳු බෑවුමකිනුයි.<br />
<br />
ටෝර්වොසෝරස් ගුවර්නේ ලෙසින් නම් කර ඇති මෙම රුදුරු මාංශ භක්ශිකයාගේ ශරීරයේ දිග මීටර් 10කුත් බර ටොන් 4ක් හෝ 5ක් පමණ වන්නට ඇති බවටත් සැලකෙනවා. මෙම සත්වයාගේ විස්තර ප්රකාශයට පත්කර තිබෙන්නේ "Plos One" නම් සඟරාවේ නවතම කලාපයේයි.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixubWKQkrWfQIrmnT4Gy1GlzxwbfRbAKR_e6gtjiTW_PzLJizD3uSE1hJ2DR8OtOz971XEiafzTprl8nr4SlhtGM8LKdxjL8EveGGFXrpix4fVSXupGnE0s2XP9tjTjPsYexsW6ShhP4M/s1600/_73386151_fig.4torvosaurushartmanverylatest.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEixubWKQkrWfQIrmnT4Gy1GlzxwbfRbAKR_e6gtjiTW_PzLJizD3uSE1hJ2DR8OtOz971XEiafzTprl8nr4SlhtGM8LKdxjL8EveGGFXrpix4fVSXupGnE0s2XP9tjTjPsYexsW6ShhP4M/s1600/_73386151_fig.4torvosaurushartmanverylatest.jpg" height="184" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මෙම සතුන්ගේ විශාලත්වය පිළිබඳ දල අදහසක් මෙම රූපයෙන් ලබා ගන්නට පුලුවන්</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
මෙම ඩයිනෝසරයා පාද දෙකක් ඇති මාංශ භක්ෂිකයෙක්. මෙම කරුණ කියවෙන විටම සිහියට නැගෙන්නේ ට්රයිනෝසෝරස් රෙක්ස් නම් ඩයිනෝසරයන් වර්ගයයි. නමුත් ටොර්වෝසෝරස් ගුවර්නේ ජීවත් වූයේ ට්රයිනෝසෝරස් රෙක්ස්ට වඩා බොහෝ කාලයකට පෙර පශ්චාත් ජුරාසික යුගයේයි. එනම් මීට අවුරුදු මිලියන 150කට පමණ පෙරයි.<br />
<br />
"අපි හැමෝම T. රෙක්ස් ගැන දන්නවා. T. රෙක්ස් ක්රිටේසීය සත්වයෙක්. මේ අලුතෙන් සොයාගත් ඩයිනෝසරයා ජුරාසික සත්වයෙක්. මොවුන් ජීවත් වූ කාල වකවානු අතර ඇති කාල පරතරය විශාලයි. අඩුම වශයෙන් එය අවුරුදු මිලියන 80ක් වත් වෙනවා. එම නිසා T. රෙක්ස් පෘථිවිය මත සැරිසරන කාලය වන විට ටෝර්වෝසෝරස් ෆොසිල බවටත් පත්ව අවසන්." ලිස්බන් නව විශ්ව විද්යාලයේ මහාචාර්යවරයෙකු වන ඔක්ටේවියෝ මටේයස් පවසනවා.<br />
<br />
විද්යාඥයන් මේ වනවිට ටෝර්වොසෝරස්ගේ ශරීර කොටස් ගණනාවක් සොයාගෙන ඇති අතර බිත්තර සහ කළලද මීට ඇතුලත්. නමුත් මොවුන්ගේ ඉහළ හකුපාඩා සොයාගැනීමත් සමග තමයි මොවුන්ගේ ශරීර ප්රමාණය හා හැඩය පිළිබඳ නිවැරදි තක්සේරුවකට පැමිණීමට විද්යාඥයන්ට හැකිව තිබෙන්නේ.<br />
<br />
මීට පෙර උතුරු ඇමෙරිකාවෙන් සොයාගත් ටෝර්වොසෝරස් සත්වයාට වඩා මෙම සත්වයා වෙනස්කම් දක්වනවා. කෙසේ වෙතත් මොවුන් දෙදෙනාගේම මුතුන් මිත්තන් එකම වන්නට ඇති බවටයි සැලකෙන්නේ.<br />
<br />
"මීට අවුරුදු මිලියන 150කට පෙර කාලය වනවිටත් පෘතුගාලය ඇමෙරිකාවෙන් වෙන්වී අවසානයි. එම නිසා පරිණාමනයේදී සුලු සුලු වෙනස්කම් ඇතිවූවා විය හැකියි. ටොර්වොසෝරස් වර්ග දෙකක් යුරෝපයෙන් සොයා ගැනීමට හේතුව මෙයයි." සඟරාවේ ප්රධාන කර්තෘ ක්රිස්ටෝෆ් හෙන්ඩ්රික්ස් පවසනවා.<br />
<br />
T. ගුවර්නේ සතුන්ගේ වඩාත්ම සිත් ඇදගන්නාසුලු අංගය වන්නේ ඔවුන්ගේ දත්. පිහිතල ආකාරයේ මෙම දත් වලින් සමහරක් සෙන්ටි මීටර් 10කටත් වඩා දිගින් වැඩියි. මෙයින් පෙනී යන්නේ ඔවුන් ජීවත් වූ කාලයේ ආහාර දාමයේ ඉහලම පුරුක ඔවුන් වන්නට ඇති බවයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-z_ZK19C7wVgcimz2Dqqn_raNfSmB15OROabR5WepZycSepGNB-tfycKHLd5LGNCAX9uB4MJ3oPmyBvDExj9brT-Br3mUhoSuiLs9l9GsqttLCRN3NUuwN80YXIDf7jLxBbGKuji0_bk/s1600/_73386365_2014-03-04.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-z_ZK19C7wVgcimz2Dqqn_raNfSmB15OROabR5WepZycSepGNB-tfycKHLd5LGNCAX9uB4MJ3oPmyBvDExj9brT-Br3mUhoSuiLs9l9GsqttLCRN3NUuwN80YXIDf7jLxBbGKuji0_bk/s1600/_73386365_2014-03-04.jpg" height="424" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
යුරෝපයේ විශාලතම ගොඩබිම් මාංශ භක්ෂක ඩයිනසෝරයා T. ගුවර්නේ ලෙස සැලකුනත් ලෝකයම සලකන කල මොවුන්ට වඩා විශාල සත්වයන් ජීවත් වී තිබෙනවා.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-76481452192895637852014-03-07T12:02:00.000+05:302014-04-05T16:59:06.960+05:30අතුරුදහන් වූ ගම්මානයසාමාන්යයෙන් එදිනෙදා ජීවිතයේදී පුද්ගලයන් අතුරුදහන් වීම ගැන අපට වරින් වර අසන්නට ලැබෙනවා. නමුත් ගම්මානයක ජීවත් වූ සම්පූර්ණ ජනගහනයම අතුරුදහන් වීමක් ගැන නම් එලෙස නිතර අසන්නට ලැබෙන්නේ නැහැ. මේ කියන සිදුවීම නම් ඒ ආකාරයේ සිදුවීමක්.<br />
<br />
කැනඩාවේ නුනවුට් හි කිවලික් ප්රදේශයේ ඇන්ගිකුනි නම් විල අසල තිබූ ඉනියුට් ගම්මානයේ (කැනේඩියානු එස්කිමෝවරුන් ජීවත් වන ගම්මාන මෙසේ හැඳින්වේ) ජීවත් වූ සියලුම දෙනා කිසිම සළකුණක්වත් නොතබා සම්පූර්ණයෙන්ම අතුරුදහන් උනා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg25_Tyggvrnp6TsmYTaKS_KlU1yky20whyphenhyphenXfMauBJUILyD3GdvYymsPbSaFNL8FWMPgvD9qLJ0mbJ8iqDWcstm0j980XGzbMvtOYiKfmLVuca2jRDdUoSzYI9mtiu6ow4oeq0XzuMXVQE/s1600/shelter_tent_summer-300x240.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg25_Tyggvrnp6TsmYTaKS_KlU1yky20whyphenhyphenXfMauBJUILyD3GdvYymsPbSaFNL8FWMPgvD9qLJ0mbJ8iqDWcstm0j980XGzbMvtOYiKfmLVuca2jRDdUoSzYI9mtiu6ow4oeq0XzuMXVQE/s1600/shelter_tent_summer-300x240.jpg" height="320" width="400" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කැනේඩියානු එස්කිමෝවරුන්ගේ (ඉනියුට් වරුන්ගේ) සාම්ප්රදායික පැල්පත්</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
1932 නොවැම්බර් මාසයේ දිනයක සැන්දෑයාමයේදී කැනේඩියානු ජාතික සත්ව සම් එකතු කරන්නෙකු වන ජෝ ලැබෙල් නමැත්තා හිම කතරේ තිබූ අධික ශීතලෙන් ගැලවීමට ආවරණයක් සොයා යනවිට ඇන්ගිකුනි හි ඉනියුට් ගම්මානයට පැමිණියා. ජෝ මෙම ස්ථානයට අමුත්තෙකු නොවිනි. මීට කලින්ද වරින් වර මෙහි පැමිණ තිබූ ඔහුට ගම්වැසියන්ගේ ආගන්තුක සත්කාර නුපුරුදු දෙයක් උනේ නැහැ. නමුත් මෙදින ඔහුට මෙම ගම්මානයේ අමුත්තක් දකින්නට ලැබුනා. මුලු ගම්මානයම භයානක නිෂ්ශබ්දතාවයක ගිලී ගොස් තිබුනා. ගම් වැසියන්ගේ සිනා හඬ, කතාබස් කරනා හඬ හෝ අසන්නට ලැබුනේ නැහැ. අඩුම තරමෙන් ඔහුට හුරු පුරුදු ගම්මානයේ විසූ බල්ලන්වත් දකින්නට ලැබුනේ නැහැ. ඔහු හඬ නඟා ගම්වැසියන්ට කතා කලත් ඔහුට කිසිම පිළිතුරක් ලැබුනේ නැහැ. ගම්මානයේ සියලුම පැල්පත්, කූඩාරම් භයානක නිහඬතාවයක ගිලී තිබුනා. පුදුමයට පත්වූ ඔහු ගම්මානය පුරා ඇවිදිමින් කිසිවෙකු සොයමින් සිටිනාවිට ඔහුට දකින්නට ලැබුනේ ඈතින් ගින්නක් ඇවිලෙන ආකාරය. ඉක්මනින්ම ඒ දෙස්ට ගමන් ගත් ඔහුට දකින්නට ලැබුනේ ලිප තබා තිබූ ඉස්ටුවක්. නමුත් ඒ අවටත් කිසිවෙකු සිටියේ නැහැ. ඉන් පසුව ඔහු ගම්මානයේ සෑම තැනක්ම පරීක්ෂා කලා. ගම්වැසියන්ගේ බඩු භාණ්ඩ, ආහාරපාන ආදිය මෙන්ම ආයුධ පවා නියමිත තැන්වල ඒ ආකාරයෙන්ම තිබුනත් එකදු ගම් වැසියෙක්වත් දකින්නට ලැබුනේ නැහැ. අධික ශීතලද නොතකා අපහසුවෙන් ආසන්නතම ටෙලිග්රාෆ් කාර්යාලය වෙත ගිය ලැබෙල් ආසන්තම පොලිස් බැරැක්කය වෙතට පණිවිඩයක් යැව්වා.<br />
<br />
පැය කීපයකින් අනතුරුව ගම්මානයට ගිය පොලිස් නිළධාරීන්ටද දැක ගැනීමට හැකි වූයේ ගම්වැසියන් රහිත ගම්මානයයි. මේ පිළිබඳ පරීක්ෂණ කටයුතු මෙහෙයවූ පොලීසියට කට උත්තරයක් ලබාදුන් ආර්මන්ඩ් ලොරන්ට් නම් තවත් සත්ව සම් එකතු කරන්නෙකු පවසා සිටියේ මෙම ගම්මානයට ඉහළින් පැමිණි දිලිසෙන පියාඹන පීරිසි වලින් ගම්මානය දෙසට ආලෝක කදම්භ එල්ල වන අයුරු තමන් දුටු බවයි. තවදුරටත් පරීක්ෂණ කටයුතු මෙහෙයවාගෙන ගිය පොලීසියට සොයා ගැනීමට ලැබුනේ ගම්වැසියන්ගේ මුතුන්මිත්තන්ගේ සොහොන් හිස්වී ඇති බවයි. කෙසේ වෙතත් මෙම සොහොන් මතුපිට හා අවට හිම තදින් ගනව පැවතුනා. එමෙන්ම සොහොන් කොත් හරි මැදින් දෙකට පැලී තිබුනු අතර මෙය සතුන්ගේ වැඩක් නොවන බව එයින් ඔප්පු උනා. එමෙන්ම ගම්මානයට සැළකිය යුතු තරම් දුර ස්ථානයක හිමෙහි අඩි 12ක් යට වළලා තිබූ බල්ලන්ගේ මළකුණු 7ක් සොයා ගැනීමටත් පොලීසියට හැකි උනා. එම බල්ලන් සියලුම දෙනා මියගොස් තිබුනේ හාමතින්. එක් වාර්තාවක සඳහන් වූ පරීදි මෙම බල්ලන්ව ගස් වල ගටගසා තිබෙනවා ඔවුන්ට ආහාර සොයාගත නොහැකි වන අයුරෙන්. ඉන්පසු පොලිස් නිළධාරීන්ද තවත් පුදුමයට පත් උනේ ඔවුන්ටත් දිලිසෙන නිල් පැහැති ආලෝක කිරණ ආකාසයේ දැකගත හැකි වූ නිසාවෙන්.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh8U9NeirNCJtHBZ1ui6UYXVonddwne8W7Yc5lPR17nfJwCp85CbZPgQes_wj4FW1fkXNrNcrZ3c6wMalVlSWj3EFyl0wSaQOBzr8_MSj54Y8c6rQGd9QzjFwouW4xWH2zVHp42CEhPTU/s1600/ufo_inuit-300x211.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjh8U9NeirNCJtHBZ1ui6UYXVonddwne8W7Yc5lPR17nfJwCp85CbZPgQes_wj4FW1fkXNrNcrZ3c6wMalVlSWj3EFyl0wSaQOBzr8_MSj54Y8c6rQGd9QzjFwouW4xWH2zVHp42CEhPTU/s1600/ufo_inuit-300x211.jpg" height="281" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
මීට අමතරව වෙනත් කිසිවක් සොයා ගැනීමට පොලීසියට නොහැකි වූ අතර එකම ගම් වැසියෙකුවත් මින් අනතුරුව දකින්නට ලැබුනේ නැහැ.<br />
<br />
<br />
පුවත්පත් වාර්තාකරුවෙකු වන ෆ්රෑන්ක් එඩ්වර්ඩ්ස් විසින් 1966දී රචිත 'Stranger Than Science' නම් ග්රන්ථයට මෙම සිදුවීම අන්තර්ගත කිරීම නිසා මෙම සිදුවීම නැවතත් ලොව පුරා කතා බහට ලක්වෙන්නට පටන් ගත් අතර ඔහු මෙම සිදුවීම තම කෘතියේ පළකර ඇත්තේ 'The Danville Bee' නම් පුවත්පතේ සිදුවීම ගැන එකල වාර්තා කර තිබූ ලිපිය ආශ්රයෙනුයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjD6vCUxovhje-lsGggM1m9fguy34IEt_4uNiIO-opd_0-Ruk16nh3adaduK10QN7I2YIHP2ffhBiuFTYawtaMuHmkY88jGevq8XUcbcoU7cxg7z5VvAo1b5RTbtqFemNPhBk8z7wkwXwQ/s1600/Untitled-300x187.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjD6vCUxovhje-lsGggM1m9fguy34IEt_4uNiIO-opd_0-Ruk16nh3adaduK10QN7I2YIHP2ffhBiuFTYawtaMuHmkY88jGevq8XUcbcoU7cxg7z5VvAo1b5RTbtqFemNPhBk8z7wkwXwQ/s1600/Untitled-300x187.jpg" height="249" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWgezsD2dUtgNFOCH3nsFjPjcO8i1K5paJ_yL37pM2ElLkz_LDaUI5sHax8rcC6dAh6JWvSoQ6qJj_oemHnsUrSbhHFJBF3t2jgUkxYS-5YF9Ga6jzZsktzP29eK7o7D333MIVZxKlvsY/s1600/24229667.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjWgezsD2dUtgNFOCH3nsFjPjcO8i1K5paJ_yL37pM2ElLkz_LDaUI5sHax8rcC6dAh6JWvSoQ6qJj_oemHnsUrSbhHFJBF3t2jgUkxYS-5YF9Ga6jzZsktzP29eK7o7D333MIVZxKlvsY/s1600/24229667.jpg" height="400" width="309" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
කෙසේ වෙතත් මෙම සිදුවීම 1966දී නැවතත් කරළියට ඒමත් සමග කැනේඩියානු පොලීසිය පවසා සිටියේ තමන් මෙවැනි සිදුවීමක් පිළිබඳව කිසිදිනෙක පරීක්ෂණ පවත්වා නොමැති බවයි. මේ කියන ප්රදේශයේ මේ කියන තරම් විශාල ගම්මානයක් පවා නොතිබූ බවයි ඔවුන් පැවසුවේ. (මෙම කාලයේ ඉනියුට් ජනගහණය පිළිබඳ වාර්තා ඇත්තේ ඉතා සීමිත ප්රමාණයක් වන අතර මෙම ප්රදේශය සම්බන්ධව වාර්තා ඇත්තේම නැති තරම්. එම නිසා මෙවන් ගම්මානයක් තිබූ බවට ලිඛිත සාක්ෂි සොයාගැනීමට නැහැ.) එමෙන්ම මෙම කතන්දරය සම්පූර්ණයෙන්ම ගොතන ලද්දක් ලෙසටද ප්රකාශ කර ඇති ඔවුන් ඒ පිළිබඳව එඩ්වර්ඩ්ස් හට දෝශාරෝපණය කර තිබෙනවා. නමුත් එඩ්වර්ඩ්ස් ගේ පසුබිම සළකා බලන විට ඔහු මෙම කතාව ගොතන ලද්දක් බව පිළිගැනීමට අපහසුයි.<br />
<br />
කෙසේ වෙතත් පසුකාලීනව පොලිස් වාර්තා වලට අනුව ඔවුන් මෙම සිද්ධිය සම්බන්ධව පරීක්ෂණ සිදු කර තිබෙන බව හෙලි උනා. මෙම වාර්තා අනුව ඔවුන් පවසා සිටියේ මෙහිදී ඉතා සාමාන්ය සංක්රමණ ක්රියාවක් සිදුව ඇති බවයි. නමුත් ගම් වැසියන් තව තවත් අධික ශීතල තුලට සංක්රමණය වෙද්දී ඔවුන් තම ආහාරපාන හා ආයුධ පවා හැරගියේ ඇයිද යන්නට හේතුවක් ඉදිරිපත් කිරීමට පොලීසියට නොහැකි උනා.<br />
<br />
<br />
ලැබෙල් පවසා සිටියේ මෙය ටොංගාර්සුක් (ඉනියුට්වරුන්ගේ විශ්වාසයන්ට අනුව අහසට අධිපති දුෂ්ඨ දෙවි කෙනෙක්) නම් දෙවි කෙනෙකුගේ වැඩක් බවයි.<br />
<br />
මෙහිදී පිටසක්වල ජීවින්ගේ මැදිහත්වීමක් සිදුව ඇති බව පිළිගන්නා බොහෝදෙනෙකු සිටිනවා. ඔවුන්ගේ මතවාදයට ප්රධාන හේතුව වන්නේ අහසේ පැතිර ගිය ආලෝක කදම්භයි.<br />
<br />
කෙසේ වෙතත් මෙහිදී සිදුවූයේ කුමක්ද යන්න තීරණය කිරීම ඔබට භාරයි.<br />
<br />
<br />
<br />දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Angikuni Lake, Keewatin, Unorganized, NU X0C, Canada62.401786 -99.77199080000002661.9289565 -101.06288430000002 62.874615500000004 -98.48109730000003tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-15937418466089707142014-03-04T22:06:00.000+05:302014-03-08T12:01:46.252+05:30නයඟරා ඇල්ල සම්පූර්ණයෙන්ම සිඳී යයි!!!නයඟරා ඇල්ල කියන්නේ කොයි කවුරුත් දන්නා පරිදි ලොව විශාලතම දිය ඇළි වලින් එකක්. ඒ වගේම මෙම දිය ඇල්ල සංචාරකයන්ගේ පාරාදීසයක්. අති විශාල නයඟරා ඇල්ල සම්පූර්ණයෙන්ම සිඳී ගිය අවස්ථාවක් ගැන අසා තිබේද? මේ කියන්නට යන්නේ එවන් අවස්ථාවක් ගැනයි. මේ සිද්ධිය සිදු උනේ මීට අවරුදු 45කට පෙරයි. හරියටම කියනවානම් 1969 ජූනි මාසයේදි. මේ සිද්ධිය උනේ ස්වාභාවිකව වර්ෂාව අඩුවී යාමෙන් නම් නෙවෙයි. මේක ඇමෙරිකානුවන්ගේ වැඩක්.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiE96I3VPBpQZkSBrgk_UfWZ1bff3Xo_8ejLa-iIu-tDWFSGV-l-VXjuksTSvQMiDN2nSjbLQ3q193ggNn-eTNxdY6DT_rd9uLc0h_FCM0b0c4FUxmW-suz9yT2eJrLeHVU3DaS0RRSPk/s1600/article-1338793-0C7DBA2F000005DC-380_634x417.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiE96I3VPBpQZkSBrgk_UfWZ1bff3Xo_8ejLa-iIu-tDWFSGV-l-VXjuksTSvQMiDN2nSjbLQ3q193ggNn-eTNxdY6DT_rd9uLc0h_FCM0b0c4FUxmW-suz9yT2eJrLeHVU3DaS0RRSPk/s1600/article-1338793-0C7DBA2F000005DC-380_634x417.jpg" height="420" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
නයඟරා ඇල්ලේ පිහිටීමත් සුවිශේෂී ආකාරයක් ගන්නවා. නයඟරා ඇල්ල ඇමෙරිකාවේ (නිව්යෝර්ක් ප්රාන්තය) සහ කැනඩාවේ (ඔන්ටාරියෝ පළාත) දේශ සීමාවේ පිහිටා තිබීම තමයි මෙම සුවිශේෂීභාවය. නයඟරා ඇල්ල යනුවෙන් හඳුන්වන්නේ දිය ඇලි තුනක එකතුවකටයි. හෝර්ස්ශූ ඇල්ල, ඇමෙරිකානු ඇල්ල සහ බ්රයිඩල් වේල් ඇල්ල එම දිය ඇලි තුනයි. මේ අතරින් ඇමෙරිකානු ඇල්ල සහ බ්රයිඩල් වේල් ඇල්ල ඇමෙරිකානු දේශ සීමාවට අයත් වන අතර හෝර්ස්ශූ ඇල්ල අයත් වන්නේ කැනඩාවටයි.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEim_K88VU4kVOFreusaO469_CewsnFzOHT9uCit_mlSCp2jnGC1ViNu805AjHNT8e5qeqhQ1T83s7QSAzQnF2UFHv83ThyphenhyphenC0QEuGKMqgMUYhDUll75Tt1UPNHH71vYbzfZZLUNqfFqgrFE/s1600/where_is_niagara_falls.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEim_K88VU4kVOFreusaO469_CewsnFzOHT9uCit_mlSCp2jnGC1ViNu805AjHNT8e5qeqhQ1T83s7QSAzQnF2UFHv83ThyphenhyphenC0QEuGKMqgMUYhDUll75Tt1UPNHH71vYbzfZZLUNqfFqgrFE/s1600/where_is_niagara_falls.jpg" height="428" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඇමෙරිකානු දේශ සීමාවේ සිට නරඹන විට</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEid4YDoU9A-_yace21Pto_wfU50-VZvrbUik5OZ-WI4cHOoTrQk_-0dj_CpjBhTxnYr2Vry9nOtfNqVyjfIjHDJ1RJy2bMfBrae9YleIgP9yYozmt3iKod1YUglj2bkA7qCL_hasUxejgI/s1600/bg_hero_ArialView_1.png" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEid4YDoU9A-_yace21Pto_wfU50-VZvrbUik5OZ-WI4cHOoTrQk_-0dj_CpjBhTxnYr2Vry9nOtfNqVyjfIjHDJ1RJy2bMfBrae9YleIgP9yYozmt3iKod1YUglj2bkA7qCL_hasUxejgI/s1600/bg_hero_ArialView_1.png" height="338" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කැනේඩියානු දේශ සීමාවේ සිට නරඹන විට</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
ඇමෙරිකානුවන් නයඟරා ගංඟාවේ ගමන් මාර්ගය හැරවීම හේතුවෙන් නයඟරා ඇල්ල වතුර බිංදුවක්වත් නැති ගානට හිඳිලා ගියා. කොහොම උනත් හිඳිලා ගියේ ඇමෙරිකානු දේශ සීමාවට අයත් දිය ඇලි දෙක විතරයි. ඇමෙරිකානුවන් කලේ නයඟරා ගංඟාවෙන් ඇමෙරිකානු ඇල්ලට ජලය ගලා එන මාර්ගය අවහිර වන පරිදි වේල්ලක් බැඳීමයි. මේ නිසා ගංඟාවේ සම්පූර්ණ ජල ප්රමාණයම ගලා හැලුනේ කැනේඩියානු දේශ සීමාවේ තියෙන හෝර්ස්ශූ ඇල්ලෙන්. මේ දේ පුරා මාස හයක පමණ කාලයක් පැවතුනා.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigFGYb7k-IGbk96y5mjL6xjMCCMGzHMX1zc586HNoCHXYt3SoY9dc5RaMM7OZFBTuhQ-L0BWgn4THhPII1pLNd22POkXp7dYuGhPo2bwHsYepFm4tMjx7HD3Y0DS-X93SbIO5-6ECeas8/s1600/article-1338793-0C7DBAC7000005DC-832_634x410.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEigFGYb7k-IGbk96y5mjL6xjMCCMGzHMX1zc586HNoCHXYt3SoY9dc5RaMM7OZFBTuhQ-L0BWgn4THhPII1pLNd22POkXp7dYuGhPo2bwHsYepFm4tMjx7HD3Y0DS-X93SbIO5-6ECeas8/s1600/article-1338793-0C7DBAC7000005DC-832_634x410.jpg" height="412" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtirRjgT936AFtXg09TVB-ZU8ROlW7seXDV1dMoj5coY7BwmiKnnpQ0ZtWpJZLb8SeryG6z6upAxLjBIf1z_J64qbqOW4qL5GQe3-3XJg5z0MHT6HF4mPK96c49T5uUqA3Cf9AVO4xKz4/s1600/article-1338793-0C7DBBFF000005DC-973_634x436.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgtirRjgT936AFtXg09TVB-ZU8ROlW7seXDV1dMoj5coY7BwmiKnnpQ0ZtWpJZLb8SeryG6z6upAxLjBIf1z_J64qbqOW4qL5GQe3-3XJg5z0MHT6HF4mPK96c49T5uUqA3Cf9AVO4xKz4/s1600/article-1338793-0C7DBBFF000005DC-973_634x436.jpg" height="440" width="640" /></a></div>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibCmpOM2fhxfEIfchIkxOFRcSuny6koT7GXcB_XD5rD7t7MAcBNwACx9LgNgUDG2dDcKkzF4xqgji0hGdOMvtS-SyWLB9yfHtVpXTt8NlLmkXvgR22ujUmhhkdyXg__rPeUCQhl8sOoxQ/s1600/article-1338793-0C7DBA42000005DC-448_634x407.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEibCmpOM2fhxfEIfchIkxOFRcSuny6koT7GXcB_XD5rD7t7MAcBNwACx9LgNgUDG2dDcKkzF4xqgji0hGdOMvtS-SyWLB9yfHtVpXTt8NlLmkXvgR22ujUmhhkdyXg__rPeUCQhl8sOoxQ/s1600/article-1338793-0C7DBA42000005DC-448_634x407.jpg" height="410" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">නයඟරා ඇල්ල මුදුනේ ජලය සිඳී ගොස් ඇති අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
ඇමෙරිකානුවන්ගේ මේ කර්තව්යයේ අරමුණ උනේ ඇමෙරිකානු ඇල්ල පාමුල එකතු වී තිබෙන බුරුල් වී ඇද වැටුනු විශාල ගල් කැබලි ඉවත් කිරීමයි. ඒ මෙම ගල් ඉවත් නොකලහොත් ඇමෙරිකානු දිය ඇල්ල කඩාහැලීම නැවතී සාමාන්ය ආකාරයෙන් ජලය ගලා බසින ස්ථානයක් බවට පත් විය හැකි බවට 'නයඟරා ෆෝල්ස් ගැසට්' නම් පුවත්පතක් මගින් කල හෙළිදරව්ව නිසාවෙන්. 1931දී සහ 1954දී සිදුවූ නායයෑම් දෙකක් හේතුවෙනුයි විශාල ගල් ප්රමාණයක් දිය ඇල්ල පාමුල එකතු වී තිබෙන්නේ. කෙසේ නමුත් 1969 වසරේ නොවැම්බර් මාසයේදී මේ අදහස අත්හැර දැමුණා. ඒ මෙම කර්තව්යයට දැරීමට සිදුවූ වියදම අධික වීම හේතුවෙන්.<br />
<br />
නයඟරා ගංඟාව හරස් කර බැඳුණු වේල්ල ඉදි වූයේ ටොන් 27,800ක් බර ගල් සහ පස් යොදාගනිමිනුයි. 1969 වර්ශයේ ජූනි මස 12 වනදා පුරා වසර 12,000ක් පුරාවට නොකඩවා ජලය ගලා හැලුනු ඇමෙරිකානු ඇල්ල සිඳී ගියා. ඉන්පසු මාස 6ක කාලයක් පුරාවට මෙම ඓතිහාසික සිදුවීම දැකබලා ගැනීමට අතිශය විශාල සංචාරකයන් පිරිසක් නයඟරා ඇල්ල වෙත පැමිණ තිබෙනවා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVOK6QMGlhC6ifB4XVNHwO1VDJtqapIytG4uWF86rRxPAtHu1fss-diYVOq9YBa7aCnA8BVud8BZ5VFkW0jkTirQOVw4dI1ycha3uoao0StNNFCMZUsZ8z-AC00ssclhVlwVrSB4lFdSM/s1600/article-1338793-0C7DB7DE000005DC-707_634x417.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgVOK6QMGlhC6ifB4XVNHwO1VDJtqapIytG4uWF86rRxPAtHu1fss-diYVOq9YBa7aCnA8BVud8BZ5VFkW0jkTirQOVw4dI1ycha3uoao0StNNFCMZUsZ8z-AC00ssclhVlwVrSB4lFdSM/s1600/article-1338793-0C7DB7DE000005DC-707_634x417.jpg" height="420" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">නයඟරා ගංඟාව හරස් කර බැඳුණු වේල්ල ඡායාරූපයේ දකුණු පස ඉහළින් දැකගත හැකිය</td></tr>
</tbody></table>
<br />
ආරම්භක අරමුණ වූයේ සම්පූර්ණ ගල් ප්රමාණයම (දිය ඇල්ල පාමුල එකතු වී තිබූ) ඉවත් කිරීම වුවත් කලිනුත් සඳහන් කල අයුරෙන් වියදම අධික නිසාවෙන් අවශ්ය ප්රමාණයට ගල් ඉවත් කල බවට ඉන්ජිනේරුවන් විසින් පරීක්ෂා කර සෑහීමට පත්වීමෙන් අනතුරුව 1969 නොවැම්බර් මස 25 වනදා තාවකාලිකව ඉදිකරන ලද වේල්ල බිඳ දමනු ලැබුවේ 2,650ක නරඹන්නන් පිරිසක් ඇමෙරිකානු ඇල්ල යලි සජීවි වන අයුරු දැකබලා ගැනීමට පැමිණ සිටියදීයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh291lyi_dNEW2qZWzB1bBNq3fe9HkqdGppZlxGCNamkxJyhbknnGGvJbvDn_yjnehk-v9j-T0NnYBGzYoqrjqTqSzifc9D7q3ifzn9FW8Xfn1P910VTbf3BMPqnIbHmoRdLn0Ir2oZHbU/s1600/article-1338793-0C7DBBF3000005DC-72_634x413.jpg" imageanchor="1" style="clear: left; float: left; margin-bottom: 1em; margin-right: 1em; text-align: left;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh291lyi_dNEW2qZWzB1bBNq3fe9HkqdGppZlxGCNamkxJyhbknnGGvJbvDn_yjnehk-v9j-T0NnYBGzYoqrjqTqSzifc9D7q3ifzn9FW8Xfn1P910VTbf3BMPqnIbHmoRdLn0Ir2oZHbU/s1600/article-1338793-0C7DBBF3000005DC-72_634x413.jpg" height="208" width="320" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipoNTnuxn4LXapxZAgwipX-yyEKyNgwpwe9hhZpFeRBnF7jFvsdmSkwHi-dbywsXQcbcutQVbU2sI5NYkSSjcXGSLsC4Ph7s9E4iqGrYKPrcA61XLrbMQtwz1QsKRpawj0kNND7TnSsBk/s1600/3-jpg.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipoNTnuxn4LXapxZAgwipX-yyEKyNgwpwe9hhZpFeRBnF7jFvsdmSkwHi-dbywsXQcbcutQVbU2sI5NYkSSjcXGSLsC4Ph7s9E4iqGrYKPrcA61XLrbMQtwz1QsKRpawj0kNND7TnSsBk/s1600/3-jpg.jpg" height="222" width="320" /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipoNTnuxn4LXapxZAgwipX-yyEKyNgwpwe9hhZpFeRBnF7jFvsdmSkwHi-dbywsXQcbcutQVbU2sI5NYkSSjcXGSLsC4Ph7s9E4iqGrYKPrcA61XLrbMQtwz1QsKRpawj0kNND7TnSsBk/s1600/3-jpg.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><br /></a><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEipoNTnuxn4LXapxZAgwipX-yyEKyNgwpwe9hhZpFeRBnF7jFvsdmSkwHi-dbywsXQcbcutQVbU2sI5NYkSSjcXGSLsC4Ph7s9E4iqGrYKPrcA61XLrbMQtwz1QsKRpawj0kNND7TnSsBk/s1600/3-jpg.jpg" imageanchor="1" style="clear: right; float: right; margin-bottom: 1em; margin-left: 1em;"><br /></a><br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
<iframe allowfullscreen="" frameborder="0" height="390" src="//www.youtube.com/embed/qFxqjfdBEMg" width="640"></iframe>
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Niagara Falls, NY, USA43.0962143 -79.037738843.0962143 -79.0377388 43.0962143 -79.0377388tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-25687108965280492312014-03-02T09:48:00.000+05:302014-03-08T12:02:05.564+05:30පතුලක් නැති ආවාටය - බෙරියෙස්සා විල, කැලිෆෝනියාවමිනිසා විසින් තැනූ නිර්මාණ අතරින් ඉතාම සිත් ඇදගන්නාසුලු ස්ථානයක් ගැන තමයි මේ විස්තරය. ඇමෙරිකාවේ කැලිෆෝනියා ප්රාන්තයේ නාපා ජනපදයේ ඇති බෙරියෙස්සා නම් විලෙහි තනා ඇති මොන්ටිචෙලෝ නම් අමුණෙහි අතිරික්ත ජලය බැස යාමට (අමුණ පිටාර ගැලීම වැළැක්වීමට ) තනා ඇති පිටාර සිදුර තමයි පතුළක් නැති ආවාටය ලෙස හැඳින්වෙන්නේ. මෙය ලොව විශාලතම පිටාර සිදුර ලෙස සැළකෙනවා. මෙහි විශාලතම විශ්කම්භය අඩි 72ක් වන අතර පහළට යනවිට ක්රමයෙන් කුඩා වෙමින් ගොස් අවසානයේදි අඩි 28ක් දක්වා කුඩා වෙනවා. ජලය උරාගන්නා ස්ථානයේ සිට ජලය පිට කරන ස්ථානය දක්වා ඇති දුර ප්රමාණය අඩි 700ක්.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8rv8_1GG0Tq3nZpHlkW2NaOylr3hhJeE1Z4kR-onz5DZF5LozqYLC3KbkhK0D5PfIEB76koojj5QSpuUVW8y_gFkXps0-BYzk29mO6ohi_8SNOC7uLw_MK87c7bSwoxQqOX5pF8PWOrQ/s1600/monticello_dam_drain_glory_hole_usa4.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8rv8_1GG0Tq3nZpHlkW2NaOylr3hhJeE1Z4kR-onz5DZF5LozqYLC3KbkhK0D5PfIEB76koojj5QSpuUVW8y_gFkXps0-BYzk29mO6ohi_8SNOC7uLw_MK87c7bSwoxQqOX5pF8PWOrQ/s1600/monticello_dam_drain_glory_hole_usa4.jpg" height="480" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
මෙම පිටාර සිදුර නිතරම භාවිතා වන්නක් නොවේ. එයට හේතුව ජල මට්ටම පිටාර මට්ටමට එන්නේ කාලයෙන් කාලයට වීමයි. කෙසේ වෙතත් පිටාර සිදුර භාවිතා වන විට එය තුලට ඇදගන්නා ජල පරිමාව ජලය ඝන අඩි 48,400ක් පමණ වනවා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-288CwVRAAmJgDU_5eSwiUmTTm0xqk-Jp4M8LHx7PJJsyUPv_CeNOzAaMwyLLU0PMcQJxKzvKQlW-1AlBPMvPtEXVAiv2575AXFoZUawz4kEYD-Ru8177b_RJ8p76K-jdg6ybOMJJTA8/s1600/monticello_dams_hole_03.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg-288CwVRAAmJgDU_5eSwiUmTTm0xqk-Jp4M8LHx7PJJsyUPv_CeNOzAaMwyLLU0PMcQJxKzvKQlW-1AlBPMvPtEXVAiv2575AXFoZUawz4kEYD-Ru8177b_RJ8p76K-jdg6ybOMJJTA8/s1600/monticello_dams_hole_03.jpg" height="480" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පිටාර සිදුර තුලට ජලය ඇදගන්නා අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxE2IajN0U8vYAKYbfIugbVPpTTeyc2pgnSAzjEiJbAh_ibsuKStQjRGjWpqdSa4OmBMgRKRKjMI8xAOftx3GnhUBD9uAb662cMSfguJdGXitIUMuz0nfktZt1ZsMhxwaJEnfX7p9XPJM/s1600/Bottomless-Pit-%E2%80%94-Monticello-Dam-Drain-Hole.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxE2IajN0U8vYAKYbfIugbVPpTTeyc2pgnSAzjEiJbAh_ibsuKStQjRGjWpqdSa4OmBMgRKRKjMI8xAOftx3GnhUBD9uAb662cMSfguJdGXitIUMuz0nfktZt1ZsMhxwaJEnfX7p9XPJM/s1600/Bottomless-Pit-%E2%80%94-Monticello-Dam-Drain-Hole.jpg" height="424" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ජල මට්ටම අඩු කාලයේදී</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
මෙම පිටාර සිදුර බෙරියෙස්සා විලෙහි පිහිනන්නන්ට හා බෝට්ටු සවාරි යන්නන්ට අනතුරුදායක වනවා. එම නිසාවෙන් විලෙහි ආරක්ෂාකාරී දුර ප්රමාණ ලකුණු කර තිබෙන්නේ අනවශ්ය තරමට මෙම පිටාර සිදුරට ළඟා වී අනතුරෙහි වැටීම වැළැක්වීමටයි. 1997 වර්ශයේදී කැලිෆෝනියා විශ්ව විද්යාලයේ උපාධීධාරියෙකු මෙම පිටාර සිදුර තුලට ඇදීගොස් ජීවිතක්ෂයට පත්ව තිබෙනවා. ලොව දක්ෂතම පිහිනුම් ශූරයෙකුටවත් මෙම පිටාර සිදුර මගින් ඇති කරනා ඇදගැනීමට එරෙහිව පිහිනිය නොහැකි බවයි සඳහන් වන්නේ. එම නිසා මෙම ව්ශ්වකර්ම නිර්මාණය දැකබලාගත යුත්තේ ආරක්ෂාකාරී දුර සීමාව තුල සිටයි.<br />
<br />
මෙම පිටාර සිදුරේ නිර්මාණ කටයුතු ආරම්භ වන්නේ 1953 වර්ශයේදී. පුරා වසර 4ක් පුරාවට ඉදිකෙරෙන මෙම නිර්මාණය 1957 වසරේදි වැඩ අවසන් කෙරෙනවා. මොන්ටිචෙලෝ වේල්ල ඉදි කිරීම සිදු කර ඇත්තේ මොන්ටිචෙලෝ නම් නගරය සම්පූර්ණයෙන්ම ජලයෙන් යටවන ආකාරයෙනුයි. ජල මට්ටම අධික ලෙස පහත බසින කාලයේදී මෙම නගරයේ ගොඩනැගිලි වල නටඹුන් අදටත් දැකගත හැකියි.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPxmjAIQdemFNbVgM_QCxJ_GS6uxfpCAMLRL77uch79ANIUsWA5Ig8EcxSzXCCdghTiY7ga7Ktk3IpA6OS1BVlmUwFTeh-lo6mYVemvmPs3ia3Rr_zSx9gW5MqySk3lgAj087JBuJ7AfM/s1600/monticello_dams_hole_08.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjPxmjAIQdemFNbVgM_QCxJ_GS6uxfpCAMLRL77uch79ANIUsWA5Ig8EcxSzXCCdghTiY7ga7Ktk3IpA6OS1BVlmUwFTeh-lo6mYVemvmPs3ia3Rr_zSx9gW5MqySk3lgAj087JBuJ7AfM/s1600/monticello_dams_hole_08.jpg" height="640" width="570" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පිටාර සිදුර ඉදිවන කාලයේදී</td></tr>
</tbody></table>
<br />
වේල්ලේ ඉදිකිරීම් කටයුතු සිදු කරන විට මොන්ටිචෙලෝ නගරයේ තිබූ සියලුම ගොඩනගිලි කඩාදැමීම සිදුකර නැහැ. පූටාහ් ක්රීක් පාලම ඇතුලු තවත් ගොඩනැගිලි කිහිපයක් කඩා බිඳ නොදමා ජලයෙන් යටවීමට ඉඩහැර තිබෙනවා. 1957 වසරේදී වේල්ලේ ඉදිකිරීම් කටයුතු නිම කිරීමෙන් පසුව තමයි බෙරියෙස්සා විලෙහි උපත සිදුවී තිබෙන්නේ.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFSgFkf1NfM732pc1kIQyzPmoGG-_CqwG6ggW5nxVdw_GVunip-NWWlahzjcfecCiVRTCh7ZfZKCOy3DLTKQWbP2483lZDFIf2qp0ep8OLnHtXUEjA56N8EEzWop2eKpuSASq6m8pdKk8/s1600/Monticello+Dam.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgFSgFkf1NfM732pc1kIQyzPmoGG-_CqwG6ggW5nxVdw_GVunip-NWWlahzjcfecCiVRTCh7ZfZKCOy3DLTKQWbP2483lZDFIf2qp0ep8OLnHtXUEjA56N8EEzWop2eKpuSASq6m8pdKk8/s1600/Monticello+Dam.jpg" height="237" width="320" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මොන්ටිචෙලෝ වේල්ල ඉහළින් බැලූ විට දිස්වන අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Lake Berryessa, California, USA38.6097407 -122.2540450000000238.212627700000006 -122.89949200000002 39.0068537 -121.60859800000001tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-37815848863788347152014-03-01T21:00:00.001+05:302014-03-08T12:02:21.561+05:30මිනීමස් විකුණන නයිජීරියානු අවන්හලක්!!!මිනීමස් විකුණන නයිජීරියානු අවන්හලක් එරට පොලීසිය මගින් වටලා තිබෙනවා. මෙම වැටලීමේදී සෙලෝපේන් වලින් ඔතන ලද මිනී ඔළු දෙකක් හමුවී තිබෙන අතර එම සාක්ෂිය හේතුවෙන් අවන්හලේ කාර්ය මණ්ඩලය ඇතුලු 11 දෙනෙක් අත් අඩංගුවට ගෙන තිබෙනවා. ඉකුත් පෙබරවාරි මස 12 වනදා (2014.02.12) පොලීසියට ලැබුනු ඔත්තුවක් අනුව මෙම වැටලීම සිදුකොට තිබෙන අතර සිද්ධියෙන් පසු අවන්හල වසා දැමීමට පොලීසිය පියවර ගෙන තිබෙනවා. මෙම සිදුවීම වාර්තා වෙන්නේ නයිජීරියාවේ ඇනම්බ්රා නම් නගරයෙන්.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTyno4iXHzz8T9g1bsj-tbaPeO0TSGlPYMPgsFewaJHpUfS3SjxIOiLSO49_x_sbdXMdTvIB1NfPcPHpSXOsCQBUo00R49TFjsHZL4MoX4noc8s9J5E7597UwaL5-JbX9w95uXEJARDbY/s1600/nigeria.gif" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjTyno4iXHzz8T9g1bsj-tbaPeO0TSGlPYMPgsFewaJHpUfS3SjxIOiLSO49_x_sbdXMdTvIB1NfPcPHpSXOsCQBUo00R49TFjsHZL4MoX4noc8s9J5E7597UwaL5-JbX9w95uXEJARDbY/s1600/nigeria.gif" height="478" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">නයිජීරියාවේ ඇනම්බ්රා නගරය</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
මිනීමස් ඉහළ මිලකට අලෙවි කල මෙම අවන්හලේ මෙනු කාර්ඩ් පතෙහි "රෝස් කල මිනිස් හිස" යනුවෙන් ආහාර වර්ගයක් පවා ඇති බව බලධාරීන් සඳහන් කරනවා.<br />
<br />
මෙම හෝටලයට ගොඩවැදී ඇති පාදිලිතුමෙක් මේ ගැන තම අදහස් ප්රකාශ කර තිබුනේ මෙම අයුරෙන්.<br />
<br />
"මේ වසර මුලදී දිනයක මම මේ කියන අවන්හලෙන් ආහාර ගත්තා. ආහාර ගැනීමෙන් අනතුරුව බිල සඳහන් කරන විට ඔවුන් කියා සිටියේ මිනීමස් කැබැල්ලක මිල නයිරා 700ක් (ඩොලර් 4.19ක් පමණ ) පමණ වන බවයි. එවිටයි මම දැනගත්තේ මෙතරම් ඉහළ මිලකට මම ආහාරයට ගෙන ඇත්තේ මිනීමස් බව. මම මෙය අදහා ගැනීමටත් නොහැකි උනා. මේ රටට මේ සිදුවේගෙන එන්නේ කුමක්ද? මිනිසුන් මුදලට මිනීමස් අලෙවි කිරීම ගැන ඔබට සිතාගන්නවත් පුලුවන්ද? ලෝකයේ මෙම කොටසේ මිනිසුන් ගැන මට ඇතිවන්නේ ඉතා විශාල භයක්."<br />
<br />
මෙම අවන්හල අසල වෙළඳාමේ යෙදෙන එළවළු වෙළෙන්දෙක් සිද්ධියෙන් පසුව අදහස් දැක්වූයේ මේ ආකාරයෙන්.<br />
<br />
"මම මෙතන වෙළඳාම් කරද්දි දැකලා තියෙනවා ඔය අවන්හලට ආගිය මිනිසුන්ව. ඉතාමත් අපිරිසිදු වගේම අපිරිසිදු චරිතයනුත් ඇති මේ මිනිස්සු දැකලා තියෙන මට මේ සිදුවීම එතරම් පුදුමයට කරුණක් උනේ නෑ."<br />
<br />
අවන්හලේ අයිතිකරුවා, ගැහැණු 6 දෙනෙක් සහ පිරිමි 4 දෙනෙක් පොලිස් අත් අඩංගුවට පත්වෙලා තිබෙනවා. සෙලෝපේන් වලින් ඔතා තිබූ මිනී හිස් දෙකට අමතරම ආයුධ කිහිපයක්ද සොයා ගැනීමට පොලීසිය සමත්ව තිබෙනවා. මෙම ආයුධ අතර AK47 වර්ගයේ ගිනි අවි දෙකක්ද වන බව සඳහන්.<br />
<br />
<br />
<br />
The Independent හි පළවූ පුවතක් ඇසුරිනි.<br />
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com1Anambra, Nigeria6.2757656 7.00683930000002425.2655951 5.7159458000000241 7.2859361 8.2977328000000234tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-18709898565803762832014-03-01T08:53:00.000+05:302014-03-08T12:02:38.290+05:30සඳ ගමන ප්රෝඩාවක්ද????1969 ජූලි මස 20 වන දින ඇමෙරිකානු ගගනගාමීන් දෙදෙනෙකු වන නීල් ආම්ස්ට්රෝන්ග් සහ බස් ඕල්ඩ්රින් ඇපොලෝ 11 යානයෙන් සඳ මතට ගොඩ බැස්සේ මුලු මහත් මිනිස් ඉතිහාසයේම යෝධ ඉදිරි පිම්මක් සනිටුහන් කරමින්. මෙම ඓතිහාසික අවස්ථාව එදා මුලු ලෝකය පුරාම සජීවීව රූපවාහිනියෙන් විකාශය කෙරුනා. මිනිසා මුලින්ම සඳ මත පා තැබූ ඒ ඓතිහාසික මොහොත නීල් ආම්ස්ට්රෝන්ග් විසින් එදා විස්තර කරන ලද්දේ මෙලෙසින්.<br />
"මෙය මා තබන එක් කුඩා පියවරක් පමණක් වුවත් මෙය මුලු මහත් මිනිස් සංහතියම පනිනා යෝධ ඉදිරි පිම්මකි."<br />
<br />
නමුත් ඔහු සැබැවින්ම සඳ මතට ගොඩ බැස්සාද?<br />
එසේත් නැතිනම් රුසියාව සමග පැවති සීතල යුද්ධය ජය ගැනීමට මෙය ඇමෙරිකාව විසින් හොඳින් සැළසුම් කර වේදිකා ගතකල රඟදැක්වීමක් පමණක්ද?<br />
හැත්තෑව දශකයේ සඳ මත පා තැබූ ඇමෙරිකානුවන්ට මේවන තෙක් නැවත වතාවක් එය ඉටු කරගැනීමට නොහැකි වූයේ ඇයි?<br />
<br />
සඳ ගමන ප්රෝඩාවක් බව විශ්වාස කරන මිනිසුන් ප්රමාණය කාලයත් සමග වැඩි වී තිබෙනවා. නවතම වාර්තා වලට අනුව ඇමෙරිකානු ජනගහණයෙන් 20%ක් පමණ පිරිස විශ්වාස කරන්නේ ඇමෙරිකානුවන් කිසිදිනක සඳ මත පා නොතැබූ බවයි.<br />
<br />
ඇමෙරිකානුවන් සඳ මත පා නොතැබූ බවට මත ප්රකාශ වන්නේ නිකම්ම නිකම් නොවෙයි. මෙම තර්කය ගොඩනැගී ඇත්තේ විවිධ කරුණු සාධක පදනම්වයි.<br />
<br />
කෙසේ වෙතත් මෙම තර්ක වලට නාසා ආයතනය පිළිතුරු සපයා තිබෙනවා. සඳ ගමන ප්රෝඩාවක් බවට ඇති සාක්ෂි සහ ඒවාට පිළිතුරු ලෙස නාසා ආයතනය ලබාදුන් ප්රකාශ පහතින් දැක්වෙනවා.<br />
<br />
<br />
<h3>
1.) සුළඟේ ලෙළදෙන ඇමෙරිකානු කොඩිය</h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiV93dYtG1jqhDMyEZnIfmhsrQJe_vrVHwZP08prWc-y1QULfg5Q6ErUmYP5aPVauV2GnQcjkrJ0GG-tMjabI_smiOGm_x6GdLXvCoH_lZeT-NVTq-ckLemaiEaUHMGRsX0gLYQpq6YESE/s1600/flag-waving-moon-landing_9803_600x450.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiV93dYtG1jqhDMyEZnIfmhsrQJe_vrVHwZP08prWc-y1QULfg5Q6ErUmYP5aPVauV2GnQcjkrJ0GG-tMjabI_smiOGm_x6GdLXvCoH_lZeT-NVTq-ckLemaiEaUHMGRsX0gLYQpq6YESE/s1600/flag-waving-moon-landing_9803_600x450.jpg" height="480" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">සඳ මතදී ඇමෙරිකානු කොඩිය ලෙළදෙන අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
ඇමෙරිකානුවන් සඳ මත ගොඩබාන අවස්ථාව රූපවාහිනියෙන් විකාශය කරන විට සඳ මත ගැසූ ඇමෙරිකානු කොඩිය සුළඟේ ලෙළදී තිබෙනවා. ඒ වගේම ඡායාරූප වලත් මේ බව දැකගැනීමට පුලුවන්. නමුත් ප්රශ්නය වන්නේ සඳ මත වායුගෝලයක් නොමැති වීමයි. එම නිසා සඳ මත සුළඟක් ඇතිවීමේ හැකියාවක් නොමැත. එසේනම් සඳ මත ගැසූ ඇමෙරිකානු කොඩිය ලෙළදුන්නේ කෙසේද?<br />
<br />
<h4>
නාසා ආයතනයේ පැහැදිලි කිරීම</h4>
කොඩිය රැගෙන ගොස් ඇත්තේ කුඩා නළයක් තුළයි. එම නළයෙන් කොඩිය ඉවතට ගැනීමේදී ඇති වූ රැළි නිසා කොඩිය ලෙළදෙන ආකාරයෙන් දිස්වේ. කොඩිය ගසා තිබෙන රිට ගගනගාමින් ඇල්ලූ විට ඇති වූ කම්පනය හේතුවෙන් කොඩියේ රැළි ඇතිවූ බව තවත් එක පැහැදිලි කිරීමක්.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
2.) චන්ද්ර යානය ගොඩබෑමේදී සඳේ පෘෂ්ඨය මත ඇතිවූ සළකුණු දක්නට නොලැබීම</h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjM7ZVpXhOYXBzyTuGhyphenhyphenv93wZULEFHYPlZ8g4rG9lJzsvRR5xI6RAEk374hHTKdFI8uJVRhFbJMNIyJtTd6_VG7LVGGNvy0IAQoAQT0WjaRk0CPNOufaQ6Mt59QSMiUx1R4b5jPy-pT7WQ/s1600/picture1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjM7ZVpXhOYXBzyTuGhyphenhyphenv93wZULEFHYPlZ8g4rG9lJzsvRR5xI6RAEk374hHTKdFI8uJVRhFbJMNIyJtTd6_VG7LVGGNvy0IAQoAQT0WjaRk0CPNOufaQ6Mt59QSMiUx1R4b5jPy-pT7WQ/s1600/picture1.jpg" height="492" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">රතු කවය තුළ ඝට්ඨන සළකුණු දක්නට නැත</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
</div>
ඇත්ත වශයෙන්ම යානයක් සඳ මත ගොඩබෑවා නම් සඳේ පෘෂ්ඨය මත ඝට්ඨන සළකුණු ඇතිවිය යුතුය. යානය ගොඩබෑමේදී ඇතිවන කම්පනය හේතුවෙන් මේවා තරමක් විශාල ඒවා විය යුතුය. නමුත් කිසිම ඡායාරූපයක හෝ වීඩියෝවක මේ ආකාරයේ සළකුණු දක්නට නොමැත. චන්ද්ර යානය නිකම්ම පෘෂ්ඨය මත තැබුවාක් මෙනි. අඩුම තරමින් සඳේ පෘෂ්ඨය මත තැන්පත් වී ඇති දූවිලි තට්ටුව පවා කැළඹී ගිය අයුරක් දක්නට නොලැබේ.<br />
<br />
<h4>
නාසා ආයතනයේ පැහැදිලි කිරීම</h4>
සඳ මතුපිට ගුරුත්වාකර්ෂණ බලය පෘථිවිය මතුපිටදීට වඩා සැළකිය යුතු මට්ටමකින් අඩුය. එම නිසා යානය ගොඩබැස්සවීමේදී ඇතිවන තෙරපුම සඳ මතදී සැළකිය යුතු මට්ටමකින් අඩුය. යානය ගොඩබැස්සවීමේදී සඳේ පෘෂ්ඨය මත සළකුණු ඇති නොවීමට හේතුව මෙයයි. එමෙන්ම සඳේ මතුපිට ඉතා තද ඝණකමකින් යුක්තය. බහුලවම ඇත්තේ තද පාෂාණය. එම නිසා තෙරපුම මීට වඩා වැඩි වුවත් සළකුණු ඇතිවීමේ හැකියාවක් නොමැත.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
3.) ආලෝක ප්රභව කිහිපයක් තිබීම</h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQMMBf2IPUoG0LLpFkoyhbQQUc4YL8i_N5W43E4LO4FKx64cDVONyLQJQp0ASKKEHHubw2shC5bdNmD8x1xLepftXHqyeTe6hO5xvuwPAoPCD-4WI9KXobp7xARZ9B6JA5gnJEO8gEWsg/s1600/MoonLightingDiscrepancy1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgQMMBf2IPUoG0LLpFkoyhbQQUc4YL8i_N5W43E4LO4FKx64cDVONyLQJQp0ASKKEHHubw2shC5bdNmD8x1xLepftXHqyeTe6hO5xvuwPAoPCD-4WI9KXobp7xARZ9B6JA5gnJEO8gEWsg/s1600/MoonLightingDiscrepancy1.jpg" height="498" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">පැති දෙකකට සෙවණැලි වැටී ඇති අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
සඳ මතට ආලෝකය ලැබිය හැක්කේ එකම ප්රභවයකින් පමණි. ඒ ප්රභවය නම් සූර්යයායි. නමුත් ඡායාරූප හා වීඩියෝ නිරීක්ෂණය කිරීමේදී විවිධ වස්තු වල සෙවණැළි විවිධ දිශා වලට වැටී ඇති අයුරු දැකගත හැකිය. සඳ ගමන ප්රෝඩාවක් යයි පවසන්නන්ගේ අදහස වී ඇත්තේ මේ ආලෝක ප්රභව වලට හේතුව මෙම ඡායාරූප චිත්රපට කලාගාරයක් තුලදී ලබාගෙන තිබීම බවයි.<br />
<br />
<h4>
නාසා ආයතනයේ පැහැදිලි කිරීම</h4>
සඳ මතුපිට ඇති විවිධ කඳු පල්ලම් ආදිය නිසා ආලෝකයේ දිශාව තරමක් වර්තනය වී ඇත.<br />
<br />
නමුත් මෙම පැහැදිලි කිරීම මීට එරෙහි වන්නන් විසින් එක හෙලා ඉවතලනු ලබයි. මෙම ආකාරයේ සිදුවීමකින් මෙතරම් විශාල වශයෙන් ආලෝකය වර්තනය විය නොහැකි බව ඔවුන්ගේ අදහසයි. ඉහත ඡායාරූපයේ දැක්වෙන අන්දමට ආලෝකය අංශක 45කින් පමණ ආනත වී ඇත.<br />
<br />
<br />
<h3>
4.) වැන් ඇලන් විකිරණ තීරය</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghNwBQ7a5p3_D8Iq8EoCb4ZY3j7GzuOSHKyhlsmwteSaa7UdbKkF6nTVFlqZUocmPDLHJNz3W8Tfaro_vqzqOb20t_s4lT8YM8tjPW4TakmalZlvq8ZFpE7zUQnBCdpIMklUo2scpeUOQ/s1600/belt.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEghNwBQ7a5p3_D8Iq8EoCb4ZY3j7GzuOSHKyhlsmwteSaa7UdbKkF6nTVFlqZUocmPDLHJNz3W8Tfaro_vqzqOb20t_s4lT8YM8tjPW4TakmalZlvq8ZFpE7zUQnBCdpIMklUo2scpeUOQ/s1600/belt.jpg" height="358" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
පෘථිවියේ චුම්බක ක්ෂේත්රය නිසාවෙන් රැඳී පවතින සදාකාලිකවම එම ස්ථානවලම පවතින අධික විකිරණශීලීතාවයෙන් යුක්ත තීරයක් අභ්යවකාශයේ තිබේ. මෙම තීරය හඳුන්වන්නේ වැන් ඇලන් විකිරණ තීරය යනුවෙනි. චන්ද්ර යානය සඳ මතට ළඟා වීමට නම් අනිවාර්යයෙන්ම මෙම කලාපය පසුකර යා යුතුය. චන්ද්ර යානය තුළ හා පිටත කොතරම ඝනකම් ඇලුමිනියම් ආවරණ තිබුනත් මෙම ප්රදේශයේ ඇති අධික විකිරණශීලීතාවය ගගනගාමීන්ව නිසැකවම පුළුස්සා දැමිය යුතුය.<br />
<br />
<h4>
නාසා ආයතනයේ පැහැදිලි කිරීම</h4>
මෙම විකිරණ තීරය පසුකර යාමට චන්ද්ර යානයට ගතවූයේ ඉතා සුළු කාලයකි. එම නිසා ඔවුන්ට විකිරණ ප්රහාර එල්ල වූයේ ඉතා අඩු ප්රමාණයකිනි. එම නිසා ගගනගාමීන් පිළිස්සී ගියේ නැත.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
5.) අද්භූත වස්තුව</h3>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9vkIGloZGRW6-Hca24FBEuSFmNZBjSkgukMCBfrgRyZyoir2LdbcuDhG_Bw6RPj-6sy8ruatMf4HdklVBggnZoJCt3d51B-6scASVqujOsEK8ExtbyXIvZUbTN02hMKiYCmNtF-ylWE0/s1600/moon-stuff012.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj9vkIGloZGRW6-Hca24FBEuSFmNZBjSkgukMCBfrgRyZyoir2LdbcuDhG_Bw6RPj-6sy8ruatMf4HdklVBggnZoJCt3d51B-6scASVqujOsEK8ExtbyXIvZUbTN02hMKiYCmNtF-ylWE0/s1600/moon-stuff012.jpg" height="610" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
සඳ ගමනේ ඡායාරූප නිකුත් වූ පසුව එක් ඡායාරූපයක තිබූ විශේෂ වස්තුවක් පිළිබඳව කාගේත් අවධානය යොමු විය. ගගනගාමියෙකුගේ හෙල්මටයේ වීදුරුවෙන් පෙනෙන මෙම අද්භූත වස්තුව ලණුවකින් එහෙමත් නැත්නම් වයර් එකකින් එල්ලෙන ස්වාභාවයක් දක්නට ලැබේ. මෙම ස්ථානයට කිසිසේත්ම අදාළ නොවන මෙම වස්තුව චිත්රාගාර වල තිබෙන "ස්පොට් ලයිට්" එකක්ද?<br />
<br />
<h4>
නාසා ආයතනයේ පැහැදිලි කිරීම</h4>
මේ සම්බන්ධව පැහැදිලි කිරීමක් සිදුවී නොමැත. කෙසේ වෙතත් ඡායාරූප වල මෙම වස්තුව ඉතා අපැහැදිලි අතර හරියාකාරව හඳුනා ගැනීමට දුෂ්කරය.<br />
කෙසේ වෙතත් ඡායාරූපවල තිබෙන යානයේ පිටතට විහිදී තිබෙන කිසිම කොටසක් මෙය බවට සැක කළ නොහැක.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
6.) තරු දක්නට නොලැබීම</h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXdtt7nK6PTidpaAoZ4rojW5_tpqPZpXeQgRjKqCQYmXLCNEs6I5LVcwa2qNQ-UhHZ0Segh4uv9BChiJ_rT4OcOZE9auF8NzVPBEvVax80mhdPMOwb9ESOeErRjbX0jJbivgvItIOay84/s1600/a16_11446551.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhXdtt7nK6PTidpaAoZ4rojW5_tpqPZpXeQgRjKqCQYmXLCNEs6I5LVcwa2qNQ-UhHZ0Segh4uv9BChiJ_rT4OcOZE9auF8NzVPBEvVax80mhdPMOwb9ESOeErRjbX0jJbivgvItIOay84/s1600/a16_11446551.jpg" height="460" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">එකදු තරුවක්වත් අහසේ නොමැති අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
සඳ මත වායුගෝලයක් නොමැත. එම නිසා සඳ මත සිට අහස දෙස බැලූ කල පෘථිවියේදී පෙනෙනවාට වඩා හොඳින් සඳ මතදී තරු දිස්විය යුතුය. නමුත් එකම ඡායාරූපයකවත් වීඩීයෝවකවත් එකම තරුවක්වත් දැකගත නොහැක. මෙයට හේතුව කුමක්ද? තරුවල පිහිටීම අනුව නිවැරදිව සැළසුම් කර නිවැරදි ලෙස තරු පිහිටන ස්ථාන ලකුණු කර පෙන්වීම අතිශය අපහසු බැවින් සිතාමතාම මෙම ව්යාජ ඡායාරූපවලට තරු ඇතුලත් නොකර සිටියාද?<br />
<br />
<h4>
නාසා ආයතනයේ පැහැදිලි කිරීම</h4>
ඡායාරූපවල ගුණාත්මක අගය එතරම් ඉහළ නොවන බැවින් ඡායාරූපවල තරු සටහන්ව නොමැත.<br />
<br />
<br />
මෙය ඉතාමත් බලවත් සාධකයකි. ඉහළ ගුණාත්මක භාවයෙන් යුත් ඡායාරූප වලද තරු දක්නට නොලැබේ. එමෙන්ම පෘථිවියේ සිට ගන්නා එතරම්ම ගුණාත්මක භාවයකින් යුක්ත නොවන ඡායාරූපවල පවා තරු සටහන් වේ. එම නිසා වායුගෝලයක් පවා නොමැති තැනක සිට ලබාගත් ඡායාරූපවල තරු සටහන් නොවූ බව පිළිගැනීමට අපහසුය.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
7.) "C" අකුර සහිත පාෂාණ කැබැල්ල</h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8qk0Kyj73u3C8Tjdkh0nggoVvg-lFrBcw6pcr19x5cGgYpL003R3k83VhGbTMiOz-R4_XzaUNO1zNjfgF7XLqRWNV4uEzfn5YV5Wl95XV7TFtAg3v6EeuwwAkDBTkVptUBfERQCYwhHs/s1600/c-rock-actual-c.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8qk0Kyj73u3C8Tjdkh0nggoVvg-lFrBcw6pcr19x5cGgYpL003R3k83VhGbTMiOz-R4_XzaUNO1zNjfgF7XLqRWNV4uEzfn5YV5Wl95XV7TFtAg3v6EeuwwAkDBTkVptUBfERQCYwhHs/s1600/c-rock-actual-c.jpg" height="326" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">"C" අකුර පැහැදිලිව සටහන්ව ඇති අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
මෙය ඉතා ප්රසිද්ධ ඡායාරූපයකි. මෙහි ඉතා පැහැදිලිවම "C" අකුර දක්නට ලැබේ. මෙම "C" අකුර ඉතාමත්ම සමමිතික වේ. එනම් මෙය ස්වාභාවිකව ඇතිවූ පැල්ලමක් වීමට ඇති ඉඩකඩ ඉතා අඩු බවයි. මෙය චිත්රාගාරයේදී පාෂාණ කැබැලි වෙන්කර හඳුනා ගැනීමට යොදන ලද අකුරක් බවටද කණ්ඩායමේ නොසැළකිලිමත් භාවය නිසාවෙන් මෙම අකුර වැරදි පැත්තට සිටින සේ තබා ඡායාරූපය ගෙන තිබෙන බවත් සඳ ගමන සත්යයක් බව පිළිනොගන්නා අයගේ මතයයි.<br />
<br />
<h4>
නාසා ආයතනයේ පැහැදිලි කිරීම</h4>
මෙයට ලැබී තිබෙන පැහැදිලි කිරීම් දෙක එකිනෙකට වෙනස් ප්රතිවිරුද්ධ දෙකකි. එකක්නම් ඡායාරූප සකසන්නා විසින් සිතාමතාම විහිලුවට කල දෙයක් බවයි!!!<br />
අනෙක නම් ඡායාරූපය සකසන (Develop) අවස්ථාවේදී එය මතට වැටුනු කෙස් ගසකින් මෙම අකුරේ සළකුණ ඇතිවී ඇති බවයි.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
8.) ඡායාරූපවල ඇති කතිර සළකුණු</h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiE6DK4cE4d75fKZ6aXzxKs_DBjXjqnlUq9EkBBYSFRORjkKzYDTf9StC-ZZfAB5IfyPizeE_0wldg-7y-xi7SMdgEBf6_vJNeF_S5lIvC1r7MqJAxesBUwYV7ic0Yk2S35ZnkSvj02jw/s1600/sibrel_crosshair.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhiE6DK4cE4d75fKZ6aXzxKs_DBjXjqnlUq9EkBBYSFRORjkKzYDTf9StC-ZZfAB5IfyPizeE_0wldg-7y-xi7SMdgEBf6_vJNeF_S5lIvC1r7MqJAxesBUwYV7ic0Yk2S35ZnkSvj02jw/s1600/sibrel_crosshair.jpg" height="500" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කතිර සළකුණට ඉදිරියෙන් වස්තුවක් ඇති බව පෙනෙන අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
ගගනගාමීන් විසින් සඳ මතදී ඡායාරූප ගැනීමට භාවිතා කල කැමරාවල ඡායාරූප නාභිගත කිරීම සඳහා කතිර සළකුණු භාවිතා විය. මෙම කැමරාවලින් ඡායාරූප ගැනීමේදී මෙම කතිර සළකුණුද ඡායාරූපයේ සටහන් වේ. මෙම කතිර සළකුණු කැමරාව මගින් ඇතිවන්නක් නිසා සියලුම කතිර සළකුණු ඡායාරූපයේ ඇති වස්තූන් සියල්ලටම ඉදිරියෙන් එනම් එම වස්තූන් මත පිහිටන සේ සටහන් විය යුතුය. නමුත් ඇමෙරිකානුවන් නිකුත් කල ඡායාරූප කිහිපයකම වස්තූන් කිහිපයකට පිටුපසින් කතිර සළකුණු පිහිටා ඇති බව නිරීක්ෂණය කල හැකිය. ඉහත ඡායාරූපයේ කහ පැහැති කවය තුළද මේ බව දැකගත හැකිය. මින් ඇඟවෙන්නේ ඡායාරූප ලබාගත් පසුව ඒවා සංස්කරණය කල බවයි.<br />
<br />
මෙම කාරණාවට නාසා ආයතනයෙන් පැහැදිලි කිරීමක් ලැබී නැතත් ඔවුන් ව්යාජ ඡායාරූප නිර්මාණය කලා නම් කතිර සළකුණු සිටින ආකාරයේ කැමරා ඒ සඳහා භාවිතා කලේ ඇයිද යන්න සලකාබැලිය යුතු කරුණකි. මෙම සළකුණු ඇති නොවන ආකාරයේ කැමරා පැහැදිලිවම ඔවුන්ට භාවිතා කලහැකිව තිබිණි.<br />
<br />
<br />
<br />
<h3>
9.) ස්ථාන දෙකකදී ලබාගත් ඡායාරූපවල එකම පසුතලයක් දක්නට ලැබීම.</h3>
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgazp9SUS152TR-JWNlrwAEdGxH5D2QV0uMySkJIcoOw976hiRlGWi6ujT_8DGunrZx3kMnCm74bdsjVHiFiEwccNyqu8uod6UAo5p7EO7RxCFo6h7u3X2oI-55UFwfa_USaeI996daJ50/s1600/aulishite-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgazp9SUS152TR-JWNlrwAEdGxH5D2QV0uMySkJIcoOw976hiRlGWi6ujT_8DGunrZx3kMnCm74bdsjVHiFiEwccNyqu8uod6UAo5p7EO7RxCFo6h7u3X2oI-55UFwfa_USaeI996daJ50/s1600/aulishite-1.jpg" height="640" width="544" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">එකම පසුබිම ඡායාරූප දෙකේම දක්නට ලැබෙන අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
ඉහත ඡායාරූපයේ දැක්වෙන ඡායාරූප දෙකකදීම එකම පසුබිමක් දක්නට ලැබෙන අයුරු පැහැදිලිව පෙන්වා දී ඇත. මෙහි ඇති ප්රශ්නය වන්නේ එම ඡායාරූප දෙක ස්ථාන දෙකකදී ලබාගත් ඡායාරූප ලෙස නාසා ආයතනය විසින් සඳහන් කොට තිබීමයි. එසේනම් ඡායාරූප දෙකේදීම එකම පසුබිමක් දක්නට ලැබෙන්නේ ඔවුන් එකම පසුතලයක් භාවිතා කරමින් මෙම (ව්යාජ) ඡායාරූප ලබාගත් නිසාද?<br />
තවද එක් ඡායාරූපයක ලූනර් මොඩියුලද පෙන්වයි. ලූනර් මොඩියුලය ගොඩබෑ පසු සියලුම ඡායාරූප ලබාගත් බැවින් මෙම ස්ථානය එකම ස්ථානයක් ලෙස සඳහන් කරන්නෙකුට විරුද්ධව තවත් ප්රශ්නයක් මතුවේ. එක් ඡායාරූපයක ලූනර් මොඩියුලය තිබීමටත් අනෙකේ ලූනර් මොඩියුලය නොතිබීමටත් හේතුව කුමක්ද?<br />
<br />
<br />
<h4>
නාසා ආයතනයේ පැහැදිලි කිරීම</h4>
සඳ පෘථිවියට වඩා සැළකිය යුතු ප්රමාණයකින් කුඩා බැවින් සඳේ ඇති වස්තූන් පියවි ඇසට දිස්වන්නේ සත්ය වශයෙන්ම වස්තුවට ඇති දුරට වඩා ඉතා ආසන්න ස්ථානයක ඇති අයුරකිනි. එම නිසා මෙම ඡායාරූප ස්ථාන දෙකකදී ගත් ඒවා බවට කර ඇති ප්රකාශය නිවැරදි වේ. මෙම ස්ථාන දෙක අතර දුර ප්රමාණය සැතපුම් ගණනාවක් වුවත් ඈතින් පෙනෙන කඳු පංති ආසන්නව දිස්වන්නේ ස්ථාන දෙකම එකම ස්ථානයක් බවට අදහසක් ඇතිවිය හැකි අයුරෙනි.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
සඳ ගමන ප්රෝඩවක් බවට ඔප්පු කිරීමට උත්සාහ දරන්නන් ඒ බවට සාක්ෂි වශයෙන් ඉදිරිපත් කරන ප්රධාන කරුණු මේවා වේ. මෙම කරුණු වලට විරුද්ධව නාසා ආයතනයද ඉදිරිපත් කර ඇති කරුණුද සළකා බැලීමෙන් අනතුරුව සඳ ගමන ප්රෝඩාවක්ද නැද්ද යන්න තීරණය කිරීම පාඨක ඔබට භාරයි!!!!<br />
<br />
<br />
www.listverse.com හි පළවූ ලිපියක් ඇසුරිනි.<br />
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-4457859511877625752014-02-22T09:53:00.000+05:302014-03-08T12:02:52.129+05:30වසර 100කට පෙර මුහුදට බිලිවූ දූපතක් නැවත මතුවෙයි!!1905 වර්ශයේදී ඇතිවූ විනාශකාරී ටයිෆූනයක් (ටයිෆූනයක් යනු දරුණු විනාශකාරී සුළඟකින් යුත් නිවර්තන කුණාටුවක්) හේතුවෙන් සම්පූර්ණයෙන්ම මෙන් මුහුදට බිලිවූ නඩික්ඩික් අතල (අතලක් යනු මැද ජලාශයක් සිටින සේ සෑදුනු හිරිගල් දිවයිනක්) වසර සියයකට පසුව නැවතත් මතුව තිබෙනවා. පැසිෆික් සාගරයේ තිබී මුහුදුබත් වූ මෙම දිවයිනට බලපෑ විනාශයෙන් එහි වාසය කල සියල්ලන්ම පාහේ මරණයට පත්ව තිබෙන අතර දිවි බේරාගැනීමට හැකිව ඇත්තේ මිනිසුන් දෙදෙනෙකුට පමණයි. එමෙන්ම මෙම සිද්ධියෙන් සම්පූර්ණ දූපතම මෙන් ජලයෙන් වැසී ගියා.<br />
<br />
නවතම නිරීක්ෂණ කටයුතු වලින් නවසීලන්ත නිරීක්ෂණ කණ්ඩායමක් මෙම අතල නැවතත් ප්රතිනිර්මාණය වෙමින් පවතින බවට සොයාගෙන තිබෙනවා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgizIPsilmA6IZ9uSC7EhuiZo12DKIdSchl8IO-uUbwkFUXBBkoZvMqMIJj9nQVDpDyQ0_gFxz285d046CsBagTt4CGIVHLseE5RtjkO8FsXs6U1H_DpQh76wy5LAo5BUXps3hBL0sNjb8/s1600/article-2564730-1BB4A8FE00000578-614_634x370.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgizIPsilmA6IZ9uSC7EhuiZo12DKIdSchl8IO-uUbwkFUXBBkoZvMqMIJj9nQVDpDyQ0_gFxz285d046CsBagTt4CGIVHLseE5RtjkO8FsXs6U1H_DpQh76wy5LAo5BUXps3hBL0sNjb8/s1600/article-2564730-1BB4A8FE00000578-614_634x370.jpg" height="373" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">නඩික්ඩික් අතල නැවත ප්රතිනිර්මාණය වී ඇති අයුරු</td></tr>
</tbody></table>
<br />
නවසීලන්ත ජාතිකයන් දෙදෙනෙක් වන ආචාර්ය මරේ ෆෝර්ඩ් සහ මහාචාර්ය පෝල් කෙන්ච්ගේ අධ්යයන කටයුතු වලින් ටයිෆූන විනාශයෙන් පසු ඉතිරිවූ කොටස් මතින් නැවතත් අතල නිර්මාණය වන බවට ඔවුන් සොයාගෙන තිබෙනවා. ඔවුන් මෙම අධ්යයන කටයුතු සඳහා යොදාගෙන තිබෙන්නේ වර්ෂ 1945 සිට 2010 දක්වා මෙම අතලේ ගුවනින් ලබාගත් ඡායාරූපයි.<br />
<br />
එම වසර 60ක කාලය තුලදී ගහකොළ ඉතා සාරවත් ලෙසින් වර්ධනය වී ඇති බව ඔවුන් පෙන්වා දෙනවා. එමෙන්ම මෙම කාලය තුලදී මුලින් මුඩුබිම්ව පැවති ප්රදේශ වලින්ද 25%ක පමණ ප්රදේශ වල ගහකොළ වැවී තිබෙනවා.<br />
<br />
ටයිෆූනය හේතුවෙන් විනාශ වී ගොස් වැලි සහ කොරල් පමණක් ඉතිරිව තිබූ නඩික්ඩික් අතල මේ වන විට වෘක්ෂලතාදිය වැවුණු ස්ථායී දිවයිනක් බවට පත්ව තිබෙනවා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLgQDdgaWwLiVlAUV-VX9jtjSv7h1QuJOIJ3GfUR6iO_5JsNydw62CCIFdNPwSWsnzX-i8I9XAPxmYmllDwCOaL3klHuC-zSdHjV_iBSFYEIVX1uSiAI0o8iAyI7T7RaftG0SUNAEFmtM/s1600/article-2564730-1BB3960300000578-922_634x316.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgLgQDdgaWwLiVlAUV-VX9jtjSv7h1QuJOIJ3GfUR6iO_5JsNydw62CCIFdNPwSWsnzX-i8I9XAPxmYmllDwCOaL3klHuC-zSdHjV_iBSFYEIVX1uSiAI0o8iAyI7T7RaftG0SUNAEFmtM/s1600/article-2564730-1BB3960300000578-922_634x316.jpg" height="318" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">නඩික්ඩික් අතල 1945දී සහ 2010දී</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
මෙම දූපත වටා පිහිටි මුහුදේ ඇති සාරවත් බව මෙම දූපත ශීඝ්ර වර්ධනයට හේතුවී ඇති බව <span style="background-color: white; color: #333333; font-family: 'Helvetica Neue Light', HelveticaNeue-Light, 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 19.600000381469727px; text-align: justify;">විද්යාඥ්ය</span> මතයයි. "කුණාටුව (ටයිෆූනය) හේතුවෙන් රොන් මඩ හා කොරල් විශාල වශයෙන් දූපත දෙසට ගසාගෙනවිත් තිබෙනවා. මෙය දූපතේ ශීඝ්ර වර්ධනයට හේතු වූවාට සැකයක් නැහැ." <span style="background-color: white; color: #333333; font-family: 'Helvetica Neue Light', HelveticaNeue-Light, 'Helvetica Neue', Helvetica, Arial, sans-serif; font-size: 14px; line-height: 19.600000381469727px; text-align: justify;">විද්යාඥ්යන්</span> අදහස් දක්වමින් කියා සිටිනවා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_HCIgtYvueIvjF54m1N3_6J7mYFLohFugLlUB-RTbSm6hf-zD2WsYtdkQyj3AlV8Mv3i8WdSRFjX4_kpK5FGibk2akhoEI0IZRzFSfVEXPf4jLx1YgMEf8rBQe_d2eHNdJ2QeZr1WmVM/s1600/article-2564730-1BB4E68A00000578-458_634x430.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_HCIgtYvueIvjF54m1N3_6J7mYFLohFugLlUB-RTbSm6hf-zD2WsYtdkQyj3AlV8Mv3i8WdSRFjX4_kpK5FGibk2akhoEI0IZRzFSfVEXPf4jLx1YgMEf8rBQe_d2eHNdJ2QeZr1WmVM/s1600/article-2564730-1BB4E68A00000578-458_634x430.jpg" height="434" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">නඩික්ඩික් අතල පිහිටා තිබෙන ස්ථානය</td></tr>
</tbody></table>
<br />
"මෙයින් අපට අවබෝධ කරගතහැකි කරුණ තමයි විශාල විශාල විනාශකාරී සිදුවීමකින් දූපතක සම්පූර්ණයෙන්ම විනාශ වී යාහැකි වුවත් එය නැවත නිර්මාණය වීමට අවශ්ය පසුබිමද එමගින්ම සපයන බව." ඒ ආචාර්ය ෆෝර්ඩ්ගේ මතයයි.<br />
<br />
පෘථිවි උෂ්ණත්වය ඉහළ නැගීම නිසා සිදුවෙන මුහුදු මට්ටම ඉහළ යාම හේතුවෙන් බොහෝ දූපත් යටවී යනු ඇතැයි බොහෝ දෙනා විශ්වාස කලත් මෙම සිදුවීම එම අදහසට විරුද්ධව කරුණු කියාපානවා. (වර්ෂ 1946න් පසු මෙම දූපත වටා මුහුදු ජල මට්ටම වසරකට මිලි මීටර් 2.2කින් ඉහළ නැගි බවට සොයාගෙන තිබෙනවා.)<br />
<br />
<br />
<br />
ඩේලිමේල් ඇසුරිනි.<br />
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Knox Atoll, Mili Atoll, RMI5.8911507 172.165924300000035.8279732 172.08524330000003 5.9543282 172.24660530000003tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-45922521475244695702014-02-18T08:21:00.000+05:302014-03-08T12:03:05.338+05:30අන්තර්ජාලය හරහා නොමිලේ සජීවීව TV බලන්නඅන්තර්ජාලය හරහා නොමිලේම ක්රීඩා වැඩසටහන් සජීවීව නරඹන්න. එදිනෙදා යෙදෙන වැඩකටයුතුත් එක්ක තමන් කැමතිම ක්රීඩා වැඩසටහන් සජීවීව රූපවාහිනිය හරහා නැරඹීම අපහසු වෙන අයට මේක ගොඩක් ප්රයෝජනවත් දෙයක් වෙන්න පුලුවන්. කරන්න තියෙන්නේ මෙච්චරයි. පහළින් දීලා තියෙන links වෙත ගොස් තමන්ට නැරඹීමට අවශ්ය තරගයට අදාළව ලබා දීලා තියෙන servers වලින් එකක් තෝරගන්න එක විතරයි.<br />
<br />
<a href="http://www.crictime.com/" target="_blank">පළමු වෙබ් අඩවිය</a> (ක්රිකට් තරඟ පමණි)<br />
<br />
<a href="http://www.rojadirecta.me/" target="_blank">දෙවන වෙබ් අඩවිය</a> (සියලුම ක්රීඩා තරඟ)<br />
<br />
<a href="http://www.webcric.com/" target="_blank">තෙවන වෙබ් අඩවිය</a> (ක්රිකට් තරඟ පමණි)<br />
<br />
විශේෂයෙන් සඳහන් කරන්න ඕනි මේ වෙබ් අඩවි තුනේම සේවාවන් ලබාදෙන්නේ නොමිලයේ. එම නිසා කිසිම ආකාරයක ගෙවීමක් කරන්න සිදුවෙන්නේ නෑ.<br />
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-36684969583900123302014-02-13T21:14:00.001+05:302014-03-08T12:03:20.541+05:30වසර 1700ක් පැරණි ඊජිප්තු පාසලක් සොයා ගැනේ!!!අපි හැමෝම දන්නා පරිදි ඊජිප්තුව කියන්නේ ගොඩක් දියුණු ශිෂ්ඨාචාරයක් තිබුනු රටක්. අධ්යාපනය මෙම පැරණි ශිෂ්ඨාචාරයේ පවා නියත අංගයක් වූවාට සැකයක් නැහැ. මෑත කාලිනව පුරාවිද්යාඥ්යන් පිරිසකට හැකිවෙලා තියෙනවා ඉතාමත්ම පැරණි පාසලක නටඹුන් කැණීම් මාර්ගයෙන් මතු කර ගැනීමට. ධක්ලා ඕසිස් හි ඇමීඩා නම් ප්රදේශයෙන් තමයි මෙම පුරාතනික පාසල සොයා ගෙන තිබෙන්නේ. මෙම ස්ථානයට නයිල් ගඟේ සිට සැතපුම් 200ක පමණ දුරක් ඇති අතර ඈත අතීතයේදී මෙම ප්රදේශය හඳුන්වා ඇත්තේ ට්රිමිතිස් නමින්. කැණීම් වලින් සොයාගෙන ඇත්තේ පාසලක් බවට තහවුරු කරගෙන ඇති අතර මෙහි පංති කාමර වර්තමානයේ පංති කාමර වලට සෑහෙන දුරට සමානකම් දක්වනවා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijMFgfyDLm89BpmQwpMmR4xDk2mH7zzXX-XmrmXhOUG7xZZGqpHERQyzCnm-sAH15SRglNjTYyqTqySvyvYT-VL1wPxnvZIP_JaZZ8LCgLF9aXUul7DMRWhPn59oucq4vrDiRSbhIG-jE/s1600/article-2557632-1B6B2C8900000578-750_634x476.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEijMFgfyDLm89BpmQwpMmR4xDk2mH7zzXX-XmrmXhOUG7xZZGqpHERQyzCnm-sAH15SRglNjTYyqTqySvyvYT-VL1wPxnvZIP_JaZZ8LCgLF9aXUul7DMRWhPn59oucq4vrDiRSbhIG-jE/s1600/article-2557632-1B6B2C8900000578-750_634x476.jpg" height="480" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">සොයාගෙන ඇති පාසලේ නටඹුන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh32-vxzbozKUfAlBuMCCM4Grtv2Ug4j7r01SHT4dFfv1ZcwDiDXawifFbJMRiV2zqtvVIXikvWh6rx0vtNfY-Bhfs1xj0Ubu-YVEgfmUqLewkECE5Wy265gbqRgrEcqbQ2OFWGg7Oq-gg/s1600/article-2557632-1B6B2C8100000578-48_306x423+(1).jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh32-vxzbozKUfAlBuMCCM4Grtv2Ug4j7r01SHT4dFfv1ZcwDiDXawifFbJMRiV2zqtvVIXikvWh6rx0vtNfY-Bhfs1xj0Ubu-YVEgfmUqLewkECE5Wy265gbqRgrEcqbQ2OFWGg7Oq-gg/s1600/article-2557632-1B6B2C8100000578-48_306x423+(1).jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">සොයාගෙන ඇති පාසලේ නටඹුන්</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
මෙම පාසලේ පංති කාමරවල ග්රීක භාෂාවෙන් ලියැවුනු උද්ධෘත පාඨ පැහැදිලිව දක්නට ලැබෙන අතර මෙම පාඨ උපුටාගෙන ඇත්තේ සුප්රසිද්ධ වීර කාව්යයක් වන හෝමර් විසින් රචිත "ඔඩිසි" නම් කාව්යයෙන්. මෙය මෙවැනි ආකාරයේ උද්ධෘත පාඨ ලියා දක්වා ඇති, නිශ්චිත වශයෙන්ම පාසලක් බවට තහවුරු කරගත් පළමු ස්ථානයයි.<br />
<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2z-Tm78W5cbZPC73_DpqAYF-8JeZHxuLht0_dgqihX0AMdE1TrDln5KEw9tTNsAdPosnMZv5zlx394vPgb0BHPX-IaRN0bnbCS9Do5yQpWQ1nqMGShNzahBWNVXjmegINS1vLv4Yzuzk/s1600/article-2557632-1B6B2C8D00000578-731_634x476.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi2z-Tm78W5cbZPC73_DpqAYF-8JeZHxuLht0_dgqihX0AMdE1TrDln5KEw9tTNsAdPosnMZv5zlx394vPgb0BHPX-IaRN0bnbCS9Do5yQpWQ1nqMGShNzahBWNVXjmegINS1vLv4Yzuzk/s1600/article-2557632-1B6B2C8D00000578-731_634x476.jpg" height="480" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ග්රීක භාෂාවෙන් ලියැවුනු උද්ධෘත පාඨ</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
විද්යාඥයන් විශ්වාස කරන ආකාරයට මෙම ස්ථානය පාසලක් ලෙසින් වසර 20ක් පවත්වාගෙන ගොස් ඇති අතර පසුව එකල සිටි සෙරනොස් නම් නගර පාලකයෙකු මෙය තම නිවහනේ කොටසක් බවට පත්කරගෙන ඇත. මොහු විසින් මෙම ගොඩනැගිල්ලේ බිත්තිවල ඇති දේව රූප ඇන්දවූ බවටයි විශ්වාස කෙරෙන්නේ.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi94PKzfuCC86OgJjhIhMf5yyItdFtJ-nGdiR8mERW8FQtOEaHvbO-i7syTmcH926xRWWk54rGPG82v2YuMdfhVnoOSjuGyQNpejORgBv2cV9j_WwMVC2yP-ey7gEEGeD2LKvdkmD3Z9G8/s1600/article-2557632-1B6B2C7200000578-643_634x474.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi94PKzfuCC86OgJjhIhMf5yyItdFtJ-nGdiR8mERW8FQtOEaHvbO-i7syTmcH926xRWWk54rGPG82v2YuMdfhVnoOSjuGyQNpejORgBv2cV9j_WwMVC2yP-ey7gEEGeD2LKvdkmD3Z9G8/s1600/article-2557632-1B6B2C7200000578-643_634x474.jpg" height="478" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ග්රීක දේව රූප</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
මෙම ගොඩනැගිල්ලේ නටඹුන් 1979 වසරේදී සොයාගෙන ඇතත් මෙහි බිත්තිවල ලියැවුනු දේ මතුකර ගැනීමට පුරාවිද්යාඥයන්ට හැකිව ඇත්තේ 2001 වසරේදියි. මෙම ගොඩනැගිල්ල භාවිතා වූයේ කුමන අරමුණක් සඳහාද යන්න අනාවරණය කරගැනීමට හැකිවුනේ ඉන් අනතුරුවයි.<br />
<br />
"මෙම ගොඩනැගිල්ල ඉතා විශේෂිත වූවක්. මොකද මෙම ගොඩනැගිල්ල අයත් වන යුගයේ පාසලක් ලෙස භාවිතා කරන ලද බවට නිසැකවම හඳුනාගත් එකම ගොඩනැගිල්ල මෙයයි." නිව්යෝර්ක් විශ්ව විද්යාලයේ මහාචාර්යවරියක වන රෆායෙලා ක්රිබියෝර් අදහස් දක්වමින් ප්රකාශ කර සිටිනවා.<br />
<br />
<br />
<br />
<br />
ඩේලිමේල් ඇසුරෙනි.<br />
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Al Wahat ad Dakhilah, Qesm Al Wahat Ad Dakhlah, New Valley Governorate, Egypt25.5 29.166666699999951-48.109399499999995 -136.06770830000005 90 -165.59895830000005tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-48470620540333926732014-02-11T08:26:00.002+05:302014-03-08T12:03:36.529+05:30Nemo 33 - ලොව ගැඹුරුතම පිහිනුම් තටාකයබෙල්ජියමේ බ්රසල්ස් නගරයේ පිහිටා ඇති Nemo 33 ලොව ගැඹුරුතම පිහිනුම් තටාකය ලෙස සැලකෙනවා. කිමිදුම්කරුවන්ගේ පාරාදීසයක් ලෙස හැඳින්වෙන මෙය සැළසුම් කර ඇත්තේ බෙල්ජියානු ජාතික කිමිදුම් ශූරයෙකු වන ජෝන් බියනාර්ට්ස් විසින්.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWP4w3tWiYI1uNqR2pNeC5rHgUHoyBZfvNw4t0VE5CxxjOC-NZgIt1IFTVaIQ9oR7bcKGh2zfXGS-kGH9JUkQLrig23ew7RPHwmgW0zGa09lf8mkqE-N6dfhSoKjpJy3DKwEQSQxXfb-k/s1600/deepest-pool.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWP4w3tWiYI1uNqR2pNeC5rHgUHoyBZfvNw4t0VE5CxxjOC-NZgIt1IFTVaIQ9oR7bcKGh2zfXGS-kGH9JUkQLrig23ew7RPHwmgW0zGa09lf8mkqE-N6dfhSoKjpJy3DKwEQSQxXfb-k/s1600/deepest-pool.jpg" height="428" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඉහලින් බැලූ කල පෙනුම</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
උපරිම ගැඹුර මීටර් 34.5ක් (අඩි 113ක්) වන මෙහි ජලය ලීටර් මිලියන 2.78787ක් අන්තර්ගතයි. තවද මෙම තටාකයේ ඇති විශේෂත්වයක් වන්නේ මෙහි ඇති ජලයට ක්ලෝරීන් එක්කර නොතිබීමයි. ඉතා හොඳින් ෆිල්ටර් කරන ලද ජලයෙන් මෙම තටාකය පිරී තිබෙන අතර ජලයේ උෂ්ණත්වය සැමවිටම 30 °C (86 °F) තත්වයේ රඳවා තබා ගැනෙනවා.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_unt2OrxhPjQLlukxCPBduz6QdTATmW7g8XPIGxw-cE9WzhPkq0li5ETkmIMDiaOzqa_mkVRHw9gHNGC5poEdDELZO-hnu1aq1Mg9rnIp_KR9eZPO53J1i0-Ur93Di6LWkCAt0GVtEJs/s1600/nemo-33-deepest-pool-belgium3.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi_unt2OrxhPjQLlukxCPBduz6QdTATmW7g8XPIGxw-cE9WzhPkq0li5ETkmIMDiaOzqa_mkVRHw9gHNGC5poEdDELZO-hnu1aq1Mg9rnIp_KR9eZPO53J1i0-Ur93Di6LWkCAt0GVtEJs/s1600/nemo-33-deepest-pool-belgium3.jpg" height="480" width="640" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">අඩි 33ක් ගැඹුරේදී</td></tr>
</tbody></table>
<br />
අඩි 33ක් ගැඹුරේදී විවිධ ගුහා ආකාරයෙන් කල නිර්මාණයක් මෙහි දක්නට ලැබෙන අතර අඩි 113ක ගැඹුරක් කරා දිවෙන වෘත්තාකාර නළය ආරම්භ වන්නේ මෙම මට්ටමේදීයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxjY4dhKOFqpMsvY_4CY1pJ41EXq7YUTbI2Jgql89Qcf7NJ6mbHPDwKmqCPFOfg_vUc2mnPE20duT2zvfaHa3TAEXekkSkljdr2E4XRpVP7MBjG5VQdsu3t2RbmThh0UTqCczow5Ptgss/s1600/deepest-indoor-swimming-pool-in-the-world-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgxjY4dhKOFqpMsvY_4CY1pJ41EXq7YUTbI2Jgql89Qcf7NJ6mbHPDwKmqCPFOfg_vUc2mnPE20duT2zvfaHa3TAEXekkSkljdr2E4XRpVP7MBjG5VQdsu3t2RbmThh0UTqCczow5Ptgss/s1600/deepest-indoor-swimming-pool-in-the-world-1.jpg" height="640" width="480" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjANO7zhZe4-O_eNmtCBQ-OtS3-n3CBsvfdj4rUeZHAbdQKO6LPdnmt884kM-PsIzJm3hZj0pA-XHDgVxaI_hPtgGycBK8c-6ZokccCTKFAgPEerdfokIqdWj5_MZb4pxTdqGxQNmT_kNc/s1600/Nemo33_deep_view.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjANO7zhZe4-O_eNmtCBQ-OtS3-n3CBsvfdj4rUeZHAbdQKO6LPdnmt884kM-PsIzJm3hZj0pA-XHDgVxaI_hPtgGycBK8c-6ZokccCTKFAgPEerdfokIqdWj5_MZb4pxTdqGxQNmT_kNc/s1600/Nemo33_deep_view.jpg" height="300" width="400" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVc6FDl_v7fxIpaH8kUKAIPhasOdNPfqPHjzpiYEvvqMhHZbq3UX1w59EbD99R5sKVsILAjnUp6w-14x0HxbLSPa0QEyKx6BynxDZHfHESMllFn6gjnAYboe4dbUnhqhMB5c1PMtIQ7lQ/s1600/pool07.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVc6FDl_v7fxIpaH8kUKAIPhasOdNPfqPHjzpiYEvvqMhHZbq3UX1w59EbD99R5sKVsILAjnUp6w-14x0HxbLSPa0QEyKx6BynxDZHfHESMllFn6gjnAYboe4dbUnhqhMB5c1PMtIQ7lQ/s1600/pool07.jpg" height="640" width="552" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaXtcmVnEnCinjFTL3RD3BM9MwWMg6X5UHRR4vkfXjkguYVIaQ7SXg1dKxyjCZe-fyQ_Vy_MkXiMHGiwZoHpiXfVj9KxRBBdza0MTKAuw85dSjmlGUYqJnQu_egrHjRgHR8TZjrOIBjGk/s1600/1676_0_632x0.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjaXtcmVnEnCinjFTL3RD3BM9MwWMg6X5UHRR4vkfXjkguYVIaQ7SXg1dKxyjCZe-fyQ_Vy_MkXiMHGiwZoHpiXfVj9KxRBBdza0MTKAuw85dSjmlGUYqJnQu_egrHjRgHR8TZjrOIBjGk/s1600/1676_0_632x0.jpg" height="640" width="428" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
වර්ශ 2004දී ගොඩනංවා ඇති මෙම පිහිනුම් තටාකයේ අරමුණු වී ඇත්තේ කිමිදුම් පුහුණුකරණය හා චිත්රපට නිර්මාණ කටයුතු සඳහා යොදාගැනීමටයි. කෙසේ වෙතත් අවුරුදු 12න් ඉහළ සංචාරකයන්ට මෙම තටාකය භාවිතා කිරීමට අවස්ථාව තිබෙන අතර ඒ සඳහා ඔවුන් අවශ්ය කරන යෝග්යතා මට්ටම් සපුරා තිබිය යුතුයි.<br />
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Brussels, Belgium50.8503396 4.351710300000036150.6899556 4.0289868000000357 51.0107236 4.6744338000000365tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-78679440362783487912014-02-10T13:26:00.000+05:302014-03-08T12:03:47.939+05:30යක්ෂයාගේ පොකුණසැම්බියාව සහ සිම්බාබ්වේ දේශසීමාවේ වික්ටෝරියා දිය ඇල්ල පිහිටා ඇත. ලොව විශාලතම දිය ඇලි වලින් එකක් වන වික්ටෝරියා ඇල්ලේ උස අඩි 355ක්. වික්ටෝරියා දිය ඇල්ල අයිති වෙන්නේ සැම්බියා ගඟටයි.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNfL8deGHCaZ5wq3TwzgR-wbJSxActpnlMF13zQOnZZ8-d2hWweGN_mYF8nJ7eQvc9NiyKZv8K37l41TYk6qpSIHQC9gB9AlV3aicDFQx5CR_qi1_-53kjkeuOhhUV1rL8qweJ_WNwlJw/s1600/devils-pool-victoria-falls-airial-view-devil-pool-1348892628.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgNfL8deGHCaZ5wq3TwzgR-wbJSxActpnlMF13zQOnZZ8-d2hWweGN_mYF8nJ7eQvc9NiyKZv8K37l41TYk6qpSIHQC9gB9AlV3aicDFQx5CR_qi1_-53kjkeuOhhUV1rL8qweJ_WNwlJw/s1600/devils-pool-victoria-falls-airial-view-devil-pool-1348892628.jpg" height="406" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW7PMqZHikH5ZjbBytRBRkcmQeGApg5F7XQ2R0Fa8NJJyK1Iks6C4KNay06mXZkR8yZAy4R_78-HQXJvpNIDoUgrqfozideOazIlncMtmSBQgQyACaNRekBspbJoD1SFXHffVT-G0adp4/s1600/victoria_falls-610x404.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgW7PMqZHikH5ZjbBytRBRkcmQeGApg5F7XQ2R0Fa8NJJyK1Iks6C4KNay06mXZkR8yZAy4R_78-HQXJvpNIDoUgrqfozideOazIlncMtmSBQgQyACaNRekBspbJoD1SFXHffVT-G0adp4/s1600/victoria_falls-610x404.jpg" height="422" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
මෙම දිය ඇල්ලේ ඉහළ පිහිටා ඇති අපූරු ස්වාභාවික පොකුණ තමයි යක්ෂයාගේ පොකුණ ලෙසින් හැඳින්වෙන්නේ.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjOsJsdtaQB6wPyRTSCI0UzEbmtLOUNf8Bat01DQWrO0umhS1CeA4vekYgE4nt0OjDrUIhHppZl1_wTgh9nd-yfUemqnTkVKZfZr5N79huFETD4ij9uFojn9mBzs_9xz89kz_3pE-gc3M/s1600/devils+pool.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjjOsJsdtaQB6wPyRTSCI0UzEbmtLOUNf8Bat01DQWrO0umhS1CeA4vekYgE4nt0OjDrUIhHppZl1_wTgh9nd-yfUemqnTkVKZfZr5N79huFETD4ij9uFojn9mBzs_9xz89kz_3pE-gc3M/s1600/devils+pool.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">මෙම ඡායාරූපයෙන් දැක්වෙන්නේ යක්ෂයාගේ පොකුණ පිහිටා ඇති ස්ථානයයි</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
වියළි කාලයේදී ජලය අඩු වීමත් සමග මෙම පොකුණ සංචාරකයන්ගේ නාන තටාකයක් බවට පත් වෙනවා. කෙසේ වෙතත් මෙම තටාකයේ ස්නානය කරන්නන් හා අඩි 355ක ප්රපාතය අතර ඇත්තේ ලිස්සන සුලු ගල් පර්වතයක් පමණයි. මෙම ගල් පර්වතයත් පිහිටා ඇත්තේ වතුර පහරට යටින්.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5BkkSY4KHbC-qdIhDTJNXtR6yYQCgnadOPF9CuIo0hItzwe33wJRYAwVoyXub6Cwgac3TcVamDqfBKYJAeOrSW2xxFT7I-L9Du4jsaWVawHBf204PooD5ulutaaM233eJHURsC5m8yCs/s1600/1-Devils-pool-Zambia.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg5BkkSY4KHbC-qdIhDTJNXtR6yYQCgnadOPF9CuIo0hItzwe33wJRYAwVoyXub6Cwgac3TcVamDqfBKYJAeOrSW2xxFT7I-L9Du4jsaWVawHBf204PooD5ulutaaM233eJHURsC5m8yCs/s1600/1-Devils-pool-Zambia.jpg" height="480" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWvBurBix644wxo1VuoyAwJlXx99F8RWVd8I73KyCwMipYDPVPtQRhGkUSBYoQ7lUzrFP6ROeB5EqOKuxV28OnPmHOP7Dk5bmgKMURPizxY5DQjPl0rsyotRyZxcd-AysYWwsWrcu35SQ/s1600/20060929-VicFalls.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgWvBurBix644wxo1VuoyAwJlXx99F8RWVd8I73KyCwMipYDPVPtQRhGkUSBYoQ7lUzrFP6ROeB5EqOKuxV28OnPmHOP7Dk5bmgKMURPizxY5DQjPl0rsyotRyZxcd-AysYWwsWrcu35SQ/s1600/20060929-VicFalls.jpg" height="497" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhq2XnChxAabNj3yhsOGy3ADj_3iFNv-g0XmA-6f-T2UD6SWNWO5ZY4lF_jIIlLysqTh41xEQvY0AYb1GjrOfGXlnPwEnFH2hEU8RAL4iCRnI2MEkUe1-4wIGjbmYUGItPKMsJRWceeqL0/s1600/devils-pool-6%5B2%5D.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhq2XnChxAabNj3yhsOGy3ADj_3iFNv-g0XmA-6f-T2UD6SWNWO5ZY4lF_jIIlLysqTh41xEQvY0AYb1GjrOfGXlnPwEnFH2hEU8RAL4iCRnI2MEkUe1-4wIGjbmYUGItPKMsJRWceeqL0/s1600/devils-pool-6%5B2%5D.jpg" height="426" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHNDAasPLMjO9cALH3-sEbOYVT_I1YkYdz3SYTGPPwfn-cdF0R-wMorf2xH3EkdvPWopdD8kwX4HSykG33z04qOq4gW-6BBsQM9l2Z9zPIybCJoKaJE_jSIiHef591zb7bt88b85eO8xU/s1600/Devils-pool-300x189.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgHNDAasPLMjO9cALH3-sEbOYVT_I1YkYdz3SYTGPPwfn-cdF0R-wMorf2xH3EkdvPWopdD8kwX4HSykG33z04qOq4gW-6BBsQM9l2Z9zPIybCJoKaJE_jSIiHef591zb7bt88b85eO8xU/s1600/Devils-pool-300x189.jpg" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzNg2Fuw-UqyJEKyLt9h-Wtg3tuCvp4j9VPItUZlJpFuXs28ZeABR7t4VNn4dPseWRxMFyFRQlCghXad0APjxhlkl79nTKgoAwyYdEOgQZwE8_qd_xP7PL14Hj1AbPzKWq27V0DUkpNmI/s1600/Devils-Pool-Zambia-1.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjzNg2Fuw-UqyJEKyLt9h-Wtg3tuCvp4j9VPItUZlJpFuXs28ZeABR7t4VNn4dPseWRxMFyFRQlCghXad0APjxhlkl79nTKgoAwyYdEOgQZwE8_qd_xP7PL14Hj1AbPzKWq27V0DUkpNmI/s1600/Devils-Pool-Zambia-1.jpg" height="480" width="640" /></a></div>
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE3AS9zuYmUqKjLiFxsQkVnLs3po7VCQ07kmlY5_wpD6U-OmY5N4SeFB5gOWVjZTKRp7qJwG44Pea6rjXf-lGsGSYRrVTw-ftZR7suma_yCOomgZUIsTq15q29Bk3H8XqPtuzbtBAd7MQ/s1600/Devils_Pool_Victoria_Falls_Zambia_Zimbabwe_travel_thesuiteworld.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhE3AS9zuYmUqKjLiFxsQkVnLs3po7VCQ07kmlY5_wpD6U-OmY5N4SeFB5gOWVjZTKRp7qJwG44Pea6rjXf-lGsGSYRrVTw-ftZR7suma_yCOomgZUIsTq15q29Bk3H8XqPtuzbtBAd7MQ/s1600/Devils_Pool_Victoria_Falls_Zambia_Zimbabwe_travel_thesuiteworld.jpg" height="424" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
කොච්චර ලස්සන තැනක් උනත් කොච්චර අපූරු අත්දැකීමක් උනත් මෙතනින් නාගන්නනම් ඉතිං හිතේ හයිය නැතුව බෑ.<br />
<br />
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Victoria Falls, Zimbabwe-17.9333333 25.833333300000049-17.993762800000002 25.752652300000051 -17.8729038 25.914014300000048tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-30354284831205418742014-02-10T10:51:00.000+05:302014-03-21T07:38:25.086+05:30"The Conjuring" චිත්රපටයට පාදක වූ සත්ය කතාව2013 වර්ෂයේදී නිකුත් වූ අතිශය ජනප්රිය චිත්රපටයක් වූ "The Conjuring" අධ්යක්ෂණය කරනු ලැබුවේ මැලේසියානු ජාතික චිත්රපට අධ්යක්ෂකයෙකු වන ජේම්ස් වොන් විසින්. මෙම චිත්රපටයට සත්ය සිදුවීමක් පදනම් කරගෙන නිපදවූවක්. The Conjuring නරඹන අතරතුරේදී කොඳු නාරටිය සීතල වී මුලු ඇඟම හිරිවැටී යන්නේ වරක් දෙවරක් නොවේ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitErN0aYOjV0n5EReRV4eUT1ibCVpJey4lzAP4TdcZw-E68k_XobfLR6oQwKsySTLB_3AyxbGjVYzUqAF5B_hwZXao1cJ5mnX9e_xFqMWJ70Q4u2z9i1iHmFMWmKqTjSdFnKHipOOwJNY/s1600/TheConjuring-Facebook-600-x-350.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEitErN0aYOjV0n5EReRV4eUT1ibCVpJey4lzAP4TdcZw-E68k_XobfLR6oQwKsySTLB_3AyxbGjVYzUqAF5B_hwZXao1cJ5mnX9e_xFqMWJ70Q4u2z9i1iHmFMWmKqTjSdFnKHipOOwJNY/s1600/TheConjuring-Facebook-600-x-350.jpg" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<h3>
<b><u>චිත්රපටයට පදනම් වූ සත්ය කතාව </u></b></h3>
<br />
එඩ් සහ ලොරේන් අඹු-සැමි යුවළ (වොරන් යුවළ) ඇමෙරිකානු අද්භූත සිදුවීම් පරීක්ෂක (Paranormal Investigators) යුවළක්.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9gqu3xOe96RmKHy9uH9ist5Khd1XHYwFBksjzzSd5Z_PXqetvtKlVVfe0hV47JnmW_985mxXNHrysBUeYT7JeqPqMgBIeuWwH7OosFeOuBHjMY5jM7VcBysGtPv8eg3Legn3-Ddfjy1U/s1600/conjuring.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9gqu3xOe96RmKHy9uH9ist5Khd1XHYwFBksjzzSd5Z_PXqetvtKlVVfe0hV47JnmW_985mxXNHrysBUeYT7JeqPqMgBIeuWwH7OosFeOuBHjMY5jM7VcBysGtPv8eg3Legn3-Ddfjy1U/s1600/conjuring.jpg" height="278" width="400" /></a></div>
<br />
<br />
මොවුන් දෙදෙනා සිදුවීම් 10,000කටත් අධික ප්රමාණයකට සම්බන්ධව ක්රියාකර ඇති බවටයි සඳහන් වෙන්නේ.<br />
<br />
<br />
මෙම කතාවේ අද්භූත සිදුවීම් වලට මුහුණ දෙන්නේ පෙරන් පවුලයි. සාමාජිකයින් ගණන 7ක් වන ඔවුන්ගේ පවුලේ දරුවන් පස් දෙනාම ගැහැණු දරුවන්.<br />
<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi4Y87pBzMKq3dkwOgwGX_TMgeCUHVkW3zk6x_s0V2qWw-2XmHLg9KKynVR2NQgtt55YHDIIu8Uabv73lPk00Ncji5E7fpa1DPm7vyz6B_gwFvQvWmyDPzQ0rWbXAdm6nUq3mTIU_dBqM/s1600/Perron-family.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEgi4Y87pBzMKq3dkwOgwGX_TMgeCUHVkW3zk6x_s0V2qWw-2XmHLg9KKynVR2NQgtt55YHDIIu8Uabv73lPk00Ncji5E7fpa1DPm7vyz6B_gwFvQvWmyDPzQ0rWbXAdm6nUq3mTIU_dBqM/s1600/Perron-family.jpg" height="396" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
<br />
<br />
රොජර් සහ කැරොලින් පෙරන් 1971දී රෝඩ් අයිලන්ඩ් හි හැරිස්විල් ප්රදේශයේ නව නිවසක පදිංචියට පැමිණෙනවා. නමුත් ඔවුන් එහි පදිංචි වී ටික දවසකින්ම ඔවුන්ට අද්භූත ආකාරයේ අත්දැකීම් වලට මුහුණ දීමට සිදු වෙනවා. හරියටම උදෑසන 5.15ට පමණ මස් පිළිස්සෙන දුගඳක් දැනීමත් ඔවුන් නිදා සිටින විට කකුල් වලින් ඇදීමත් නිතරම සිදුව තිබෙනවා. මෙම කරුණු ගැන පරීක්ෂණ පැවැත්වීමට ඔවුන් වොරන් යුවළට ආරාධනා කොට තිබෙනවා. වොරන් යුවළගේ පරීක්ෂණ සටහන් වලට අනුව චිත්රපටය නිපදවී ඇති අතර එම සිදුවීම් සියල්ලම පාහේ සත්ය බවට ඇන්ඩ්රියා පෙරන් ප්රකාශ කර තිබෙනවා. කෙසේ වෙතත් ඔවුන් මෙම නිවසෙහි වසර 10ක් ජීවත්ව සිට ඇති අතර පවුලේ වැඩිමහල් දියණිය වන ඇන්ඩ්රියා පෙරන් ඔවුන් මුහුණදුන් අත්දැකීම් ගැන House of Darkness House of Light නමින් පොතක් ලියා පළකර තිබෙනවා.<br />
<br />
චිත්රපටයේ සඳහන් වන පරිදි පෙරන් පවුලට කරදර කරන භූතාත්මය වන්නේ බාත්ෂීබා ශර්මන් නම් යක්දෙස්සියක්. නමුත් බාත්ෂීබා යක්දෙස්සියක්ද යන්න ගැන කිසිම තීරණාත්මක සාධකයක් හමුවී නැහැ. දැනට සොයාගෙන තිබෙන කරුණු අනුව නම් ඇය සාමාන්ය ආකාරයෙන් ජීවත් වී 1885දී මියගිය බවටයි සැළකෙන්නේ. ඇය සාමාන්ය ආකාරයෙන් පවුල් ජීවිතයක් ගෙවා ඇති බවටද ඇගෙන් පැවතෙන පරම්පරාවක් සිටිනා බවටද විශ්වාස කෙරෙනවා. පහත දැක්වෙන ඡායාරූපයේ ඇය සිටිනා බවට මත පළ වී ඇතත් (ඇන්ඩ්රියා පෙරන්ගේ කෘතියේ සඳහන් වන ආකාරයට) එය නිශ්චිත වශයෙන්ම සනථ කොටගෙන නැහැ.<br />
<br />
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCXCGAKDM4-em7_anoVMwt-yvm9VFWbV3wpbXVbekp62xGiWhadiNg2C4LK8zNGKuumdTJXPgHSUQz5oMrTLVDx93upx71-shWDWzoVjrB9fvqQEPj12z4A9sYlGrMV2w5VMOfB8iAp58/s1600/bgnst.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiCXCGAKDM4-em7_anoVMwt-yvm9VFWbV3wpbXVbekp62xGiWhadiNg2C4LK8zNGKuumdTJXPgHSUQz5oMrTLVDx93upx71-shWDWzoVjrB9fvqQEPj12z4A9sYlGrMV2w5VMOfB8iAp58/s1600/bgnst.jpg" height="524" width="640" /></a></div>
<br />
<br />
නමුත් ජනප්රවාද වලට අනුව නම් බාත්ෂීබා යක්දෙස්සියක්. මේ පිළිබඳ මුලින්ම සැක පහළව ඇත්තේ ඇයගේ භාරයේ සිටි ළදරුවෙකු අභිරහස් ආකාරයෙන් මිය යාමත් සමගයි. ළදරුවාගේ මරණ පරීක්ෂණයෙන් හෙලිවී තිබෙන ආකාරයට ළදරුවාගේ මරණය සිදුව තිබෙන්නේ විශාල ඉඳිකටුවක් හිස් කබල සිදුරු කරගෙන යාමෙනුයි. සාක්ෂි මඳකම නිසා ඇයව මෙම මරණයට නිවැරදිකරු වුවද එම නගරයේ මිනිසුන්ගේ මතය වූයේ බාත්ෂීබා එම ළදරුවාව යක්ෂයාට බිලිපූජාවක් ලෙසින් බිල්ලට දුන් බවයි.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-8X8Rt3pvyuGw5wMOqwXGXUtthVdGLIaUGpoherXx46BTUUoXaoBmGBefYwPo4cxOJi5YIR9Es9k-Abp_oVFVMh2uWAq7y3pmu_aL0KuznX_R_Hmhk6FNkumdbeIK9_1mhLD3LlkCCFg/s1600/grvbt.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEi-8X8Rt3pvyuGw5wMOqwXGXUtthVdGLIaUGpoherXx46BTUUoXaoBmGBefYwPo4cxOJi5YIR9Es9k-Abp_oVFVMh2uWAq7y3pmu_aL0KuznX_R_Hmhk6FNkumdbeIK9_1mhLD3LlkCCFg/s1600/grvbt.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">බාත්ෂීබාගේ සොහොන</td></tr>
</tbody></table>
1885 මැයි මස 25 වනදා බාත්ෂීබා ශර්මන් මියගොස් ඇත්තේ වයසට යාමෙන් අනතුරුව ස්වාභාවික ආකාරයෙනුයි. ඉහත ඡායාරූපයේ දැක්වෙන ඇයගේ සොහොන පිහිටා ඇත්තේ රෝඩ් අයිලන්ඩ් හි හැරිස්විල්හි සුසාන භූමියේයි.<br />
<br />
පෙරන් පවුලට කරදර කල භූතාත්මය බාත්ෂීබා බවට තීරණය කර ඇත්තේ ලොරේන් වොරන් විසින්. ඒ හරියටම ඉඳිකටුවකින් සිදුරු කලා වැනි තුවාලයක් කැරොලින් පෙරන්ගේ (මවගේ) කකුලේ අද්භූත ආකාරයෙන් ඇති වීමෙන් පසුව හා බාත්ෂීබ පිළිබඳ පුරාවෘත්තය ඇසීමට ලැබීමෙන් පසුවයි.<br />
<br />
මෙම නිවසේ ඉතිහාසය සොයා බලද්දී එහි සිදුවී ඇති අකල් මරණ ගණන 10ක් ලෙසටයි සඳහන් වන්නේ. මින් 2ක් ගෙල වැළලාගෙන කරගත් සියදිවිනසාගැනීම් ලෙසටත් තවත් එකක් වස පානය කර සියදිවි නසාගැනීමක් ලෙසටත් දියේ ගිලී සිදුවූ මරණ 2ක් ලෙසටත් අධික ශීතල නිසා ඇතිවූ මරණ 4ක් ලෙසටත් සඳහන් වන අතර අනෙක් මරණය වයස 11ක දරුවෙකුව දූෂණය කර මරා දැමීමක්.<br />
<br />
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVunZh7o5ExmooFItYnsbAG_UHaNPy-yb0PiZhUaUW67XSe4w8EM9lusDvdxYL2UPTJqMiFCYkFSRKYWD49wID6RqK2i0FjqDCzAGIXq9WXIAVvo_xZeehQ6aPksxEZGXRtSz3acoNp_I/s1600/rstfr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjVunZh7o5ExmooFItYnsbAG_UHaNPy-yb0PiZhUaUW67XSe4w8EM9lusDvdxYL2UPTJqMiFCYkFSRKYWD49wID6RqK2i0FjqDCzAGIXq9WXIAVvo_xZeehQ6aPksxEZGXRtSz3acoNp_I/s1600/rstfr.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">සිදුවීමට පාදක වූ නිවසේ වර්තමාන (2000 වර්ශයේදී) පෙනුම</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
<h3>
<u>මෙම සිදුවීමට සම්බන්ධ පුද්ගලයන්ගේ සත්ය ඡායාරූප</u></h3>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiun6hjYCCFnZ49woI1_YWnmam4THBWzMnW8yLL9O5cllTPNbNXmX2adP3tuDvvtqrOBgYmXRrXnpc_5vlxFjgXYYOrxVkef05A_QrBsAgurqiEd57LA8RrCknQ263m6_qLfPwWm8gec9o/s1600/lrnwn.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiun6hjYCCFnZ49woI1_YWnmam4THBWzMnW8yLL9O5cllTPNbNXmX2adP3tuDvvtqrOBgYmXRrXnpc_5vlxFjgXYYOrxVkef05A_QrBsAgurqiEd57LA8RrCknQ263m6_qLfPwWm8gec9o/s1600/lrnwn.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ලොරේන් වොරන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4YiSF4B82tg0DQ4YegjI0W3Y3A11ovcVf7gGXO9ZYGYGdkhqYzX9es8r87RO4c9SRXiOvWqB__PItiYsdERfCnhDCYOUUVTQPWpcHJqSgLbupvn-1mdCY5UuF7vGGJdYhWWKC338YuFE/s1600/dwrrn.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh4YiSF4B82tg0DQ4YegjI0W3Y3A11ovcVf7gGXO9ZYGYGdkhqYzX9es8r87RO4c9SRXiOvWqB__PItiYsdERfCnhDCYOUUVTQPWpcHJqSgLbupvn-1mdCY5UuF7vGGJdYhWWKC338YuFE/s1600/dwrrn.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">එඩ් වොරන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVqsyueElG9t9rn60ZZPDcIJCYHRlu_7VTy81tZ71TQWYD1MX2fewFqHUfII2fuurXTVUzE4_qaWfnpqzh2RLugnaXSUJkiFTu9FvCpZafO65Ycz8VrE6swLcrMBlen2pUaWWEFreGd_g/s1600/crlpn.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEhVqsyueElG9t9rn60ZZPDcIJCYHRlu_7VTy81tZ71TQWYD1MX2fewFqHUfII2fuurXTVUzE4_qaWfnpqzh2RLugnaXSUJkiFTu9FvCpZafO65Ycz8VrE6swLcrMBlen2pUaWWEFreGd_g/s1600/crlpn.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">කැරොලින් පෙරන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjO3ru6I_7E7XUzHQjs4z3oAxO5lIajOjvNXVp7UEm0dewOWyZJ6H-iFCi1VeDm93y_W0RVzi-vDXL1bCfFBEuviLyfmmFmbYcN3pIWD1C-D6kVjVqkizaU5gtkMfoN8mQ0tHyvdakoZKQ/s1600/rgrpn.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjO3ru6I_7E7XUzHQjs4z3oAxO5lIajOjvNXVp7UEm0dewOWyZJ6H-iFCi1VeDm93y_W0RVzi-vDXL1bCfFBEuviLyfmmFmbYcN3pIWD1C-D6kVjVqkizaU5gtkMfoN8mQ0tHyvdakoZKQ/s1600/rgrpn.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">රොජර් පෙරන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8KkmUpoFXzFxVBL5NmVmBdY1BVG_rvMo2_NtHMSYxOazg9kFj-hAsNSXOqx0HSwDt9WajZFqlwQ5THHOrSIJ2yWSlxZRWJo1ieFgoEzRpKcpC7Uny2i7j8EAwGHq-Mlp6iO5ev_8k35Y/s1600/adrpr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEj8KkmUpoFXzFxVBL5NmVmBdY1BVG_rvMo2_NtHMSYxOazg9kFj-hAsNSXOqx0HSwDt9WajZFqlwQ5THHOrSIJ2yWSlxZRWJo1ieFgoEzRpKcpC7Uny2i7j8EAwGHq-Mlp6iO5ev_8k35Y/s1600/adrpr.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඇන්ඩ්රියා පෙරන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh60dpwt8MNmh2e58Tw4K9pMincYTmlsD4jL4R_LQIBsQta8lxECwIXNxy-sUCXsXQFrH2ncvBy1ZZh4_iosXYriQugGQXHaaNmlhh76pnETkFAVuO8fL7EcFBiHItzazhEkWtb4zJry6E/s1600/ncypr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh60dpwt8MNmh2e58Tw4K9pMincYTmlsD4jL4R_LQIBsQta8lxECwIXNxy-sUCXsXQFrH2ncvBy1ZZh4_iosXYriQugGQXHaaNmlhh76pnETkFAVuO8fL7EcFBiHItzazhEkWtb4zJry6E/s1600/ncypr.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">නැන්සි පෙරන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1jVd6SkMdfau54AeWFWa9W5TjWvHt8tYPdTcof0ue613hYFYqPLgytMu_nKyVnGdPwKHd3NnJawd4tZXQs_rcsxY4AXWyNQRFGa-7EMD0E02JllfOnMSqF4V3sxUTupkJPihYxC6PLNw/s1600/chrtn.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg1jVd6SkMdfau54AeWFWa9W5TjWvHt8tYPdTcof0ue613hYFYqPLgytMu_nKyVnGdPwKHd3NnJawd4tZXQs_rcsxY4AXWyNQRFGa-7EMD0E02JllfOnMSqF4V3sxUTupkJPihYxC6PLNw/s1600/chrtn.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ක්රිස්ටීන් පෙරන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizhjydT_kph8VtnHa6xTp_AOnbcD4HdAXdpQtPLBc9NXvBwkKgt2jsRm2DUeZLsu7KBVwfsWZh0-BgBmBUc8AA7ZLiGXIhT1RWUlgN7zTbh7LXxrB-tzR2j9XRskTzX4dfVUHrda3UpzI/s1600/cndpr.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEizhjydT_kph8VtnHa6xTp_AOnbcD4HdAXdpQtPLBc9NXvBwkKgt2jsRm2DUeZLsu7KBVwfsWZh0-BgBmBUc8AA7ZLiGXIhT1RWUlgN7zTbh7LXxrB-tzR2j9XRskTzX4dfVUHrda3UpzI/s1600/cndpr.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">සින්ඩි පෙරන්</td></tr>
</tbody></table>
<table align="center" cellpadding="0" cellspacing="0" class="tr-caption-container" style="margin-left: auto; margin-right: auto; text-align: center;"><tbody>
<tr><td style="text-align: center;"><a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_yc2lPzTswqyBqmurij4neePEizpG4K6AwFZRZwxaK0GK2ylzt2429Y-A47I7q_HAXy8Cw46yK1p8OxmtvQzgKC0j44xTgNLCZOglgJ8iGnjRVrrxQbKGlvVzY2jxlENihDTL8IdVMOI/s1600/aprlp.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: auto; margin-right: auto;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEh_yc2lPzTswqyBqmurij4neePEizpG4K6AwFZRZwxaK0GK2ylzt2429Y-A47I7q_HAXy8Cw46yK1p8OxmtvQzgKC0j44xTgNLCZOglgJ8iGnjRVrrxQbKGlvVzY2jxlENihDTL8IdVMOI/s1600/aprlp.jpg" /></a></td></tr>
<tr><td class="tr-caption" style="text-align: center;">ඒප්රිල් පෙරන්</td></tr>
</tbody></table>
<br />
<br />
<br />
අනෙකුත් සෑම අද්භූත කතාවක් මෙන්ම මෙම කතාවද විශ්වාස නොකරන බොහෝ පිරිසක් වන අතර ඒ පිළිබඳ තීරණය කිරීම ඔබට භාරයි.<br />
<br />
<br />
මූලිකවම කරුණු ලබාගත්තේ <a href="http://%e0%b6%b8%e0%b7%96%e0%b6%bd%e0%b7%92%e0%b6%9a%e0%b7%80%e0%b6%b8%20%e0%b6%9a%e0%b6%bb%e0%b7%94%e0%b6%ab%e0%b7%94%20%e0%b6%bd%e0%b6%b6%e0%b7%8f%e0%b6%9c%e0%b6%ad%e0%b7%8a%e0%b6%ad%e0%b7%9a%20%e0%b7%80%e0%b7%99%e0%b6%b6%e0%b7%8a%20%e0%b6%85%e0%b6%a9%e0%b7%80%e0%b7%92%e0%b6%ba%e0%b7%99%e0%b6%b1%e0%b7%92./">historyvshollywood.com</a> වෙබ් අඩවියෙනි.<br />
<br />
<br />
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.comHarrisville, Burrillville, RI, USA41.965653900000007 -71.67451119999998441.942042900000004 -71.714851699999983 41.989264900000009 -71.634170699999984tag:blogger.com,1999:blog-7715720675666898780.post-35125332126346263972014-02-09T14:42:00.000+05:302014-03-08T12:04:17.714+05:30හිලියර් විල - බටහිර ඕස්ට්රේලියාවබටහිර ඕස්ට්රේලියාවේ එස්පෙරන්ස් නගරය ආශ්රිතව පිහිටා ඇති රිෂර්ෂේ දූපත් සමූහයට අයත් විශාලතම දූපත වන මිඩ්ල් අයිලන්ඩ් එහෙමත් නැතිනම් මධ්යම දූපතෙහි පිහිටා ඇති මෙම හිලියර් විලෙහි ඇති විශේෂත්වය වන්නේ මෙම විල තනිකරම රෝස පැහැති වීමයි.<br />
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9Xz8v_w-_faJmYmjuQNF8LLItgIjkSfN8cVr_ec2uOwDW0Y1eEggz38K5-iHLindapXJqahx1sOk6YSsLhs1Qa4OLHeATvN6q9X83oBHjnROSn20HsbelhSqM7b8pM9NkzeHi_9SZtuc/s1600/61124-4Haw7YjbRaZkpV74xQwvuw.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEg9Xz8v_w-_faJmYmjuQNF8LLItgIjkSfN8cVr_ec2uOwDW0Y1eEggz38K5-iHLindapXJqahx1sOk6YSsLhs1Qa4OLHeATvN6q9X83oBHjnROSn20HsbelhSqM7b8pM9NkzeHi_9SZtuc/s1600/61124-4Haw7YjbRaZkpV74xQwvuw.jpg" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
මෙම විලෙහි ඇති ජලයේ ලවණ ගතිය මුහුදු ජලයෙහි මෙන් 10 ගුණයක් පමණ වන අතර එය මෙම විලෙහි රෝස පැහැයට හේතු විය හැකි එක් කරුණක් බවට විද්යාඥයන් මත පළ කරනවා. නමුත් ප්රධාන වශයෙන්ම ලුණු මතුපිට වෙසෙන බැක්ටීරියා විශේෂයක් නිකුත් කරන ඩයි වර්ගයක් නිසා මෙම විලෙහි ජලය රෝස පැහැගැන්වී තිබෙන බවටයි විද්යාඥයන් අදහස් කරන්නේ.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiETQulrDfeFf2GnLLQ6rhMoBOhAYejmNh9f-FVVmibWeeBPhk9SrLN3GV5tuWf-MeOKVq6kq2ykAtn6kYTKK38bx96GkjHt4olNYkpQLpdqDAluPkP9gJldN14jwp89eeLkrjS3SPrP5Q/s1600/11coolHillierLakeAus.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEiETQulrDfeFf2GnLLQ6rhMoBOhAYejmNh9f-FVVmibWeeBPhk9SrLN3GV5tuWf-MeOKVq6kq2ykAtn6kYTKK38bx96GkjHt4olNYkpQLpdqDAluPkP9gJldN14jwp89eeLkrjS3SPrP5Q/s1600/11coolHillierLakeAus.jpg" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
දිගින් 600m පමණ වන හිලියර් විල අලංකාර වැලි තලාවකිනුත් ඊට එපිටින් පිහිටි ඝන වනයකිනුත් වටවී තිබෙනවා. ඉතිහාසගත කරුණු සලකා බැලීමේදී හිලියර් විල සම්බන්ධව මුල්ම වරට සටහනක් හමුවන්නේ වර්ෂ 1802දී ගවේශකයෙකු වන මැතිව් ෆ්ලින්ඩර්ස්ගේ වාර්තා සටහන් වලින්.</div>
<div>
<br /></div>
<div class="separator" style="clear: both; text-align: center;">
<a href="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw0WcaLo9g5h_X39DvQc-nKF5ut4tbMiZba6UdGe0ajruuLkLXgu9iKIjLwx2Rk99XpAaI7nNl3Pc8olB0O7QUKi018hp2g4CIXYVTMkRED7BDkGRFlLTQ7PG7lV4Cj8HVk_6ckMazbb8/s1600/1086700666_1366867456.jpg" imageanchor="1" style="margin-left: 1em; margin-right: 1em;"><img border="0" src="https://blogger.googleusercontent.com/img/b/R29vZ2xl/AVvXsEjw0WcaLo9g5h_X39DvQc-nKF5ut4tbMiZba6UdGe0ajruuLkLXgu9iKIjLwx2Rk99XpAaI7nNl3Pc8olB0O7QUKi018hp2g4CIXYVTMkRED7BDkGRFlLTQ7PG7lV4Cj8HVk_6ckMazbb8/s1600/1086700666_1366867456.jpg" /></a></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<div>
<br /></div>
<br />
දියතhttp://www.blogger.com/profile/02066611859160705207noreply@blogger.com0Lake Hillier, Western Australia, Australia-34.0945542 123.20331469999996-34.1011287 123.19322969999996 -34.0879797 123.21339969999997